2025.10.14. (kedd)

Fél évszázad különbség

Fél évszázad különbség

Dátum:

A szolnoki, tiszai átkelőről nagyjából ugyanonnan készült két képeslappá lett felvétel. Az első Kissné, a második a Képzőművészeti Alap gondozásában lett anziksz. Az egyiket 5 fillérért adták fel a monarchiában, a másikat 20 fillérért a népköztársaságban. Sok rendszer múlt el, de a Tisza maradt.

A szolnoki, tiszai átkelőről nagyjából ugyanonnan készült két képeslappá lett felvétel. Az első Kissné, a második a Képzőművészeti Alap gondozásában lett anziksz. Az egyiket 5 fillérért adták fel a monarchiában, a másikat 20 fillérért a népköztársaságban. Sok rendszer múlt el, de a Tisza maradt.

A továbbra is rejtélyes Kissné gondozásában kiadott, utólag színezett fotót 1915. augusztus 1-jén adta postára Szolnokon egy minden bizonnyal az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe besorozott, a keleti frontra induló vagy onnan már hazafelé tartó, Csehországból származó katona. Gyönyörű szép írásával talán csak annyit akart üzenni szeretteinek a szolnoki vasúti csomópontról, hogy jól van és merre tart. Minden bizonnyal teljesen hidegen hagyta az anziksz képes oldala, és jó eséllyel élőben nem is látta a fotón lévő szolnoki Tisza-hidat. Mert neki akkor, az első nagy háborúban nem a nézelődés lehetett a fontos.

Így csak magunknak jegyezzük fel, hogy az ismeretlen fotós által megörökített és a ki tudja, ki által utólag színezett képen a szolnoki Tisza-híd látható, amelyet 1911-ben adtak át, miután az utolsó fahidat két évvel korábban elvitte a jeges ár. Ez a híd volt szerintem Szolnok legszebb hídja, amelyik sok tekintetben a fővárosi Szabadság – eredetileg Ferenc József – hídra hasonlított, és sorsa szomorúan szemlélteti a huszadik századunk első felét. Ezt a hidat ugyanis 1919-ben szétlőtték, majd a helyreállítása után szűk negyedszázaddal a folyóba robbantották, így mindössze 33 évig szolgálhatta a szolnokiakat és a folyó két partja között távolabbról közlekedőket. Ám ebbe a 33 évbe is belefért egy királyság, egy köztársaság, egy tanácsköztársaság, egy király nélküli királyság, majd a német megszállás, és közben persze minimum két háború, no meg a román ostrom, ami Szolnoknak felért egy harmadik háborúval.

A második, fekete fehér fotóból lett képeslap felvételéről tudjuk, ki készítette, ugyanis a magyar, angol, német és orosz felirat – Tisza part – alatt ott olvasható a fotós, Horváth Zoltán neve is, aki valamikor 1962 és 1966 között örökítette meg az akkoriban új szolnoki Tisza-hidat. Ami ugye az előző képeslapon lévő „szép” hidat követő, 1946 és 1962 között szolgált ideiglenes híd helyére került annak az 1959 és 1962 közötti beruházásnak a nyomán, amelynek köszönhetően az úgynevezett „százlábú” ártéri híd és a két műtárgy közötti töltés, sőt a tiszaligeti lejáró is elkészült. Mindez pedig elengedhetetlen feltétele volt a 4-es főút szolnoki átkelési szakasza korszerűsítésének, ami majd 1975-re fejeződött be. A mai belvárosi Tisza-híd is látott már néhány dolgot, bár csak a népköztársaságban és a köztársaságban állt (eddig), és szerencsére helyi háborúban sem kellett szolgálnia, bár jó néhány szovjet katonai jármű koptatta a felületét.

Ez a fekete-fehér, indokolatlanul álló formátumú – így a híd két végét levágó – lapot sima, három szavas üdvözletként küldték Szolnokról Hódmezővásárhelyre, az ottani földművesszövetkezet Lenin úti központjába 1966. augusztus 10-én. Akkor, amikor reneszánszát élte a hazai képeslap kiadás és küldés, amikor minden nyaralás vagy kirándulás elengedhetetlen momentuma volt a helyi képeslapok megvásárlása, majd postázása közeli és távoli rokonoknak, ismerősöknek. Csak a fiatalabbak kedvéért: rokonaink és ismerőseink ezekből a postai levelezőlapokból tudhatták, hogy merre járunk a (szűk) nagyvilágban, azaz ezek voltak a korabeli „insta posztok”. Igaz, nem is pillanatok, hanem olykor napok alatt értek a címzettekhez. De gyanítom, tovább maradnak fenn, és pláne jobban őrzik egy-egy hely korabeli képét, mint a mai elektronikus „üzik”. Így nem is tudom, száz év múlva milyen kép mesél majd a szolnoki hidakról, azt meg főleg nem, milyen történelmi történetek szőhetők köréjük.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Üdvözöl Szolnok 1903

Amióta létezik a fényképezés, és Szolnokon is megjelent az első fotómasina - tehát a 19. század vége óta -, nagyon sok felvétel készült a Belvárosi nagytemplom tornyából. Ezek közül az első világháború előtt minimum két tucatból képeslap is lett. Ez például 1899 és 1903 között készült.

Ilyen is volt egykor Szolnok

Az ehhez az 1915-ben Szolnokról Prágába küldött képeslaphoz használt fotó nem sokkal korábban készülhetett a mai Kossuth tér és a Magyar utca találkozásától nyugat felé fordulva. A képen látható házak mára eltűntek, holott többségük nem sokkal a fotózás előtt épült. Egy utcányi múlt.

Az elsodort szolnoki híd emléke

Tekinthetjük korabeli riportképnek, de akár a katasztrófaturizmus első szolnoki fényképes lenyomatának ezt a Bakos István gondozásában itt megjelent képeslapot. Mert nem kétséges, hogy ez a postázható felvétel legfeljebb néhány nappal készült az utolsó fa közútihíd katasztrófája után.

A szép híd kiskerttel

Szolnok első vasból és betonból épült közúti Tisza-hídja az első újjáépítését követően is kedvelt képeslap téma volt. A mellékelt anzikszhoz használt fotó érdekessége, hogy a híd mellett annak a torkolathoz közelebb eső tövét is megmutatja. Ott, ahol ma a Tisza Evező Egylet csónakháza áll, egykor kiskerteket műveltek.