Tavaly nyáron nagyon gyorsan törzshelyünk lett a megyei könyvtár melletti Campus Café. Előfordult, hogy a délelőtti megbeszélést követően, ebéd után ide ültünk be kávézni, majd az esti mozi után is volt még kedvünk meginni itt egy limonádét. Vitathatatlan, hogy a Campus Café nagyon jó helyen van. A város közepén, a főtér egy mozgalmas, de mégis nyugodt szegletében, ahonnan az egész városközpont belátható. Ez is kell egy jó kávézóhoz, minden bizonnyal ezért ültünk be ide először.
Az árnyas fák, a kényelmes székek, a kellemes környezet azonban nem lenne elég ahhoz, hogy újra betérjünk. Vannak a téren még teraszok és vendéglátóhelyek – igaz egyel kevesebb, amióta a Made in Café leeresztette a függönyt -, de azokba valahogy nem vágytunk vissza. Pedig mindegyiknek volt egy esélye.
A Campus minden bizonnyal a személyzet miatt kapott lehetőséget arra, hogy kedvünk legyen kísérletezni a kínálatukkal. Személyzet és személyzet között ugyanis óriási lehet a különbség. Már akkor eldől egy hely sorsa, amikor először találkozunk a pincérrel: hogyan teszi elénk a menüt, ajánl-e valamit, tudja-e, mit árulnak egyáltalán, hogyan fogja a tollat, vagy éppen a rendelés felvétele közben mi sugárzik az arcáról. A Campus személyzete kedves és barátságos. Nem az látszik rajtuk, hogy a hátuk közepére se kívánják a válogatós vendéget.
Holott először nem is könnyű eldönteni, hogy itt mit érdemes rendelni. Aztán persze ez szépen kialakul. A magam részéről a Campus limonádéi mellett teszem le a voksomat, a citrusost, különösen nagyra értékelem. Számomra a vendéglátóhelyek egyik értékelési szempontja a limonádé minősége. Ahol nincs – mert csak a multik tucat üdítőit kínálják -, az egy vacak gyorsétterem. Ahol azt állítják, hogy tartanak limonádét, de az egy dobozból kiöntött citromlét raknak elém, oda többé nem megyek, mert ott hazudnak.
Ittam már néhány helyen limonádét, ami nem egy ördöngös vendéglátó-ipari kihívás. Viszont lehetőséget ad arra, hogy a hely egyediségét, fantáziáját megmutassa. A Campus Café klasszikusnak tekinthető citrusos limonádéja ebből a szempontból tökéletes, sőt nálam dobogós az országos versenyben.
Ha csak egy kicsit ki akarok kapcsolódni, vagy csak érezni akarom, hogy szolnoki vagyok, akkor a kellemes napsütésben kiülök a Kossuth tér sarkán a Campus Café egyik napernyője alá, rendelek egy limonádét, és köszönöm, máris jól vagyok.