Önöknek mi jut eszébe először Szegedről? A Dóm. Mi ugrik be, ha Pécset kell felidézniük? A Dzsámi. Kecskemét? Cifra palota. Eger? A vár. Külföldi példákat pedig már ne is hozzunk. Tény, hogy vannak olyan városok, amelyeket egyetlen épület révén is azonosítani tudunk. De hogy Szolnokot az alig nyolcvan éves, évtizedek óta pusztuló Tisza Szálló jelképezze, az azért elgondolkodtató.
Ha szolnokiként a Tiszára gondolok, akkor nekem elsősorban az jut eszembe, hogy megállt az idő. Ez az épület – emlékeim szerint – pontosan ugyanígy nézett ki húsz-harminc évvel ezelőtt is. A konyhája akkor is híres volt, a Tisza-parti fagyizáshoz nélkülözhetetlen volt, ha valami illusztris vendég érkezett, akkor ide lehetett elvinni, szalagavató, esküvő és egyéb családi ünnep elképzelhetetlen nélküle. Elsősorban azért, mert a falak között dolgozók általában tisztességesen űzték mesterségüket, és mert a Tiszának a legtöbbször nem volt alternatívája. Ám ettől még nem gondolom, hogy ez az épület Szolnok jelképe.
Van egyáltalán Szolnoknak jelképes épülete?
Ha vendég érkezik, akkor először a Kossuth térre visszük, mert ott van mit megmutatni. Aztán persze lesétálunk a Tisza-partra, útba ejtjük a színházat – ami legalább annyira híres, mint a mellette álló szálló -, majd megmutatjuk a folyóparton álló három templomot. És vessenek meg érte, de szerintem onnan vissza kell sétálni a Szapáry utcán – hogy érezzünk valamit a régi Szolnokból -, mert látni kell a toronyházak környékét is. Mert azok mutatják, hogy mit gondoltak harminc-negyven éve a városépítészetről. De szerintem – jelenleg – nincs olyan épület, ami egyértelműen azonosítaná Szolnokot.
Holott ez nem lenne baj? Mert vannak épületek, amelyek vonzzák a turistákat, még akkor is, ha a híres épületen kívül semmi látnivaló nincs, ha a híres épület mellett lehangoló a látvány.
Viszont ezek a jelképek nem úgy születtek, hogy valaki azt mondja: holnaptól ez lesz az. Spanyolországban van egy Bilbao nevű, egyébként koszos ipari város. Ott valakinek eszébe jutott, hogy építeni kellene egy modern múzeumot. Aztán néhányan kiokoskodták, hogy ha már valamit építenek, akkor az ne csak funkcionálisan feleljen meg a célnak, de szülessen olyasmi, amit külleme miatt is lehet mutogatni. Így épült meg a bilbaói Guggenheim Múzeum, ami először nem a gyűjteménye miatt lett híres. Hanem azért, mert olyan hírverést csaptak az épület körül, hogy az még hozzánk is elért. Mert a bilbaóiak megértették, hogy nem az a jelkép épület, amit annak kiáltunk ki, hanem az, amelyiket a világ is annak gondol.
Persze lehet, hogy a Tisza Szálló nem az épület miatt lett Szolnok jelképe, hanem a sorsa miatt. Lehet, hogy az a jellemző ránk? Dolgunk ebben az esetben is akad bőven.
