Amint a várak ereje sem a falakban, úgy a színházaké sem az épületekben van. A legendás szolnoki színház 1990-ig ebben a megerőszakolt gnómban működött.
A mellékelt képeslapot valamikor a hatvanas-hetvenes években adhatták postára Szolnokon. A színház előtt sorakozó autókból – egy Skoda Octavia személyautó, két klasszikus Ikarusz helyközi busz és két GAZ teherautó – arra következtethetünk, hogy maga a fotó sem sokkal előbb készülhetett. Azonban, ha az autók időközben cserélődtek is, a Szolnoki Szigligeti Színházat szerető közönséget az 1989/90-es évadig ez a szörnyszülött gnóm fogadta.
Ha jobban megnézzük a képet, jól látható, hogy az egykori színház épülete két részből állt. A főhomlokzatot a hatvanas években biggyesztették a régi tornyos helyére. Ebben kapott helyet a nézőtéri csarnok, a ruhatár, a büfé, és ha jól emlékszem egy kisebb próbaterem is. Nagyjából ugyanúgy, ahogy most. A szocialista kockablokk mögött az ötvenes években renovált, a háború előtt épített színház maradványai láthatók, a kötélpadlással, a kétszintes öltözői sorral, és a sarokban, a torony alatt a művészbejáróval.
Az épület a nyolcvanas évek végére végtelenül lepusztult. Néhol nem lehetett becsukni a megvetemedett ajtókat, hiányzott a festék, a vakolat, elkoptak a nézőtéri székek. Mindezek ellenére Schwajda György olyan színházat teremtett itt, amelynek az egész országból csodájára jártak, amelyet Kaposvárral emlegettek egy lapon. A Doktor Zsivágó ősbemutatója, a Rákóczi tér, a Ludas Matyi, a 301-es parcella bolondja felejthetetlen élmény azoknak, akik élőben láthatták. És persze közben mentek a klasszikusok, a vidéken elmaradhatatlan operettek. Azt hiszem, csak Schwajdát és a beavatottakat érdekelte, hogy miközben minden este megszületett a csoda a színpadon, a ház majdnem összedőlt.
És 1990-ben elkezdődött a munka. Senki nem siratta a régi ?kiskoszost?, mert valami olyan született helyette, ami modern ugyan, de küllemében a régi szolnoki színházakra emlékeztet. És ennek lassan húsz éve.
És ebben a két évtizedben a szolnoki színház sok mindent megért. Voltak botrányok, újabb Schwajda időszak, csendes és nagyobb hírverésre érdemes évadok. De a színházat igazán csak az tudja megítélni, aki jár is az előadásaira, aki hallomásokra alapoz, az olykor nagyot téved.
