2025.08.27. (szerda)

Benedek Szabolcs-premier

Benedek Szabolcs-premier

Dátum:

A Szolnokhoz sok szállal kötődő József Attila-díjas író, Benedek Szabolcs tavaly második lett a Magyar Rádió drámapályázatán. A díjjal nemcsak pénzjutalom, de a pályamű műsorra tűzése is járt. A tárogató című hangjátékot december 17-én este hallhatjuk a Kossuthon. Az íróval beszélgettünk.

– Miről szól a hangjáték?

– A történet egy tanyán játszódik, aznap, amikor a hat évtizede ott élő idős házaspár egy nyugdíjasotthonba költözik. Közben sok mindenre, rég elhallgatott, kimondatlan dolgokra derül fény.

– Egy szűk órás hangjátékot hallhatunk majd. Mennyiben más ez, mint a díjazott dráma?

– Annak idején jeligés drámapályázatot hirdetett a Magyar Rádió, úgyhogy egy vadonatúj, két felvonásos drámát küldtem be. Ahhoz, hogy ebből nagyjából 50 perces hangjáték legyen, körülbelül a felére kellett húznom. Ebből következik, hogy az eredeti dráma és a hangjáték nemcsak hosszában tér el, de például egy szereplő teljesen ki is került belőle. Általában nem szoktam szerelmes lenni a szövegeimbe, most se éreztem fájdalmat a húzás miatt. Viszont figyelni kellett arra, hogy fele akkora hosszúságban is kerek maradjon a történet. Valamint arra is, hogy semmi olyat ne vegyek ki, amitől akár egyetlen bent maradt mondat is elveszítheti az értelmét. Valamelyest különbözik tehát a két változat, de a hangsúlyok ugyanazok maradtak.

– A hangjátékot Máté Gábor rendezi, a szereplők pedig Pogány Judit, Kun Vilmos, Hegedűs D. Géza, Nyakó Juli és Kerekes József. Ezeknek a színészeknek a hangján szólalt meg Önben írás közben a darab?

– Nem akartam belefolyni a hangjáték készítésébe. A szereplőválogatástól kezdve az egészet azokra bíztam, akik nálamnál jobban értenek ehhez. Leginkább Máté Gáborra. Persze Palotás Ágnes, a dramaturg még jóval a felvétel előtt megkérdezte, milyen színészötleteim lennének, mondtam is pár nevet, és lett, aki bejött. Kiváló színészek játszanak benne, akik mind óriásit alakítanak, amit ezúton is köszönök. De igazán hálás lehetek az egész csapatnak, akik a hangjátékon dolgoztak.

– A felvételeken sem vett részt?

– Október végén vették fel a darabot, és előtte a dramaturg megkérdezte, hogy van-e kedvem benézni. Mivel a korábbi hangjátékomnál amit tíz éve Mariann címmel, Görög Lászlóval és Fullajtár Andreával rögzítettek erre nem volt lehetőség, most örömmel fogadtam a meghívást. Amikor elkezdődött a felvétel, ott ültem vagy egy órát a stúdióban Máté Gábor mellett, aki magabiztosan, profin, hatalmas empátiával és szeretettel vezényelte a munkát. Még most is le vagyok nyűgözve. Bizsergető élmény volt.

– Lesz-e olvasható vagy látható valahol az eredeti, teljes változat?

– Nem gondolkoztam még ilyesmin. Igazából kezdő és zöldfülű vagyok ezen a terepen. Ha bejelentkezik érte egy színház, akkor természetesen örömmel mondok igent, de különösebben nem kaparok érte. Az is lehet, hogy csupán egy hangjátéknyi van benne, és nem is kell többet kierőszakolni belőle.

– Min dolgozik most? Mikor olvashatjuk a régen ígért új regényt?

– Újságokban rendszeresen jönnek könyvkritikáim, folyóiratokban pedig annak a regénynek a részletei, amely márciusban jelenik meg a nemrég alakult Libri Kiadó gondozásában.

– Mit lehet tudni róla?

– Ez egy száz évvel ezelőtti történet, Budapesten játszódik, a város fénykorában, nagyjából a 19-20. század fordulóján, illetve az első világháborút megelőző néhány évben. Nem tudom egyértelműen besorolni, sok minden van benne krimitől kezdve a kortörténeten át némi misztikumig, miközben a mellékszereplők a korszak jól ismert figurái: Molnár Ferenc, Ditrói Mór, Eötvös Károly vagy éppen Ady Endre. A címe pedig az lesz, hogy A vérgróf. Elég hátborzongató, ugye?

(A kép Hamarits Zsolt munkája)

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Évadnyitás

A színházat tágabban, kulturális gyűjtőhelyként szeretné kezelni, aminek nem kell a kikövezett úton haladnia. Két hónappal a kinevezése után, az első bemutatót követően, még az Aba-Novákban lévő igazgatói szobában beszélgettünk Barabás Botonddal, a Szigligeti Színház új direktorával.

Thrasher néprajz

Épp annyira szól egy könnyűzenei stílusról és a kapcsolódó szubkultúráról az Agresszió évtizedei című kiállítás a Damjanich Múzeumban, mint néprajzos szemmel, egy korszakról és egy fiktív közösségről. Az egykori thrasherrel, a kiállítást rendező néprajzossal, Benedek Csabával beszélgettünk.

Lesz dolgunk bőven

A Szolnoki Szigligeti Színházban rendezik augusztus 30-án az Országos Színházi Évadnyitót. Miközben az ország valamennyi színházából várnak művészeket, a szolnoki teátrumban, a helyi társulat már az első bemutatókra készül. Balázs Péterrel beszélgettünk.

Slam poetry először Szolnokon

Nem tudok pontos műfaji meghatározást, hasonlatot és jelzőt találni a Tisza Mozi péntek esti programjához. Aki tudja, mi a slam poetry, érti, miről van szó. Aki nem, annak csak ajánlani lehet a február 15-ei programot. Strahl Katival, az első szolnoki slam poetry est szervezőjével beszélgettünk.