Verte már ki a biztosítékot nálam, hogy a vízirendőrség és a katolikus iskola környékén rendszeresen összefirkálják a Tisza-parti sétány mellvédjét. A környéket pásztázó kamerák közelében. Úgy tűnik, a firkálás arrafelé már-már nemcsak lehetőség, de valamiféle kötelezettség is. Vagy egyszerűen csak fricska a két intézménynek meg a kamerák képeit figyelőknek. Nehéz eldönteni, hogy a tájékoztató monitor összefestése kinek a szégyene.

Úgy tűnik, a Tiszai hajósok terén új múzeum vagy kiállítóhely nyílik. Az a döntés születhetett, hogy a tér különböző oszlopain őrzi meg a város a parkolólezárásokat beharangozó plakátokat. A praktikus ötlet révén könnyen visszaemlékezhetünk majd az év fontosabb eseményeire. A hamarosan komoly díjakkal elismerendő ötlet gazdái közben figyelnek arra, hogy a téren másfajta - például ellenzéki - tacepaók még véletlenül se maradjanak az oszlopokon. De az is lehet, hogy bizonyos dolgok csak addig fontosak, amíg megtörténnek, költségvetéssel bírnak, utána felejthetők.

Nem voltak védettek, sőt talán helytörténeti jelentőségük se volt túl nagy. Nekem mégis hozzátartoztak a József Attila lakótelephez és a Bálvány utcához, mert egy kicsit a környék jó fél évszázaddal ezelőtti születésére emlékeztettek. Miért volt "Jubileum" a lakásszövetkezet? Egyáltalán mi az a lakásszövetkezet? És ki volt Dr. Csanády, és miért nem viseli már a körút a nevét? Sorolhatnám a Szövterves kérdéseket is, de már nem nagyon fogunk feltenni ilyeneket. Mert két táblával kevesebb emlékeztet. Kár, hogy a hungarocell szörny ezeket is megette, és nem volt senki, aki eltette volna őket, mint Szolnok múltjának egy parányi darabját.

Itt van az ősz, itt van... Hullanak a levelek... És, amit nyáron eltakartak a fák, azok ismét a szemeink elé kerülnek. Dühönghetünk, ötletelhetünk, de leginkább csak tehetetlenül nézhetjük, ahogy Szolnok épített öröksége, várostörténetileg fontos építményei, egykori turisztikai tervei elpusztulnak. Az átgondolatlan privatizáció, a haszonszerzés, és korábbi rossz döntések foglyul ejtették Szolnok álmait. Évek jönnek, mennek és lassan elmaradnak...