2025.08.27. (szerda)

Élet a Tiszán

Élet a Tiszán

Dátum:

Ragács Gyula fotóját 1905-ben adták postára képes levelezőlapként Szolnokon. Minden bizonnyal nem sokkal korábban készült a felvétel, valahol a mai Tisza Szálló előtt, lent a folyó partján.

Ragács Gyula fotóját 1905-ben adták postára képes levelezőlapként Szolnokon. Minden bizonnyal nem sokkal korábban készült a felvétel, valahol a mai Tisza Szálló előtt, lent a folyó partján.

Ha nem szerepelne a képeslapon az „Üdvözlet Szolnokról” felirat, talán csak a beavatottak jönnének rá, hogy ez a kép Szolnokon készült. A kép hátterében látható Tisza-híd ugyanis egyáltalán nem hasonlít a későbbi – legalább háromféle – hidakra. Ez mintha fából lenne ácsolva, több lábon állna a mederben, és hídlábak előtt – a folyás iránya felől – valami jégtörők állnak a vízben. Ezek persze csak feltételezések. Aki tudja, hogy milyen is volt pontosan a szolnoki Tisza-híd a XIX. és a XX. század fordulóján, árulja el.

Érdemes egy pillantást vetni a kép jobb felső sarkába is, ahová a levelezőlap gondos készítői odaírták: Móricz-liget. A Tisza-liget leánykori neve. Hogy a szandai hídfőnél kocsma áll, avagy valamiféle vámház, ahol a hídra hajtóktól szedtek pénzt, ugyancsak nem tudom.

Azt azonban jól látni, hogy a Tiszán a mainál komolyabb vízi élet volt. A Tisza-liget felől, mintha egy csónakház lenne a parthoz kötve. A kép előterében pedig a Sirály nevű gőzös közlekedik. Honnan hová? Száztíz év titka.

De milyen jó lenne, ha ma is lehetne hajózni a Tiszán. Nemcsak úgy alkalmilag, hanem rendszeresen, bármikor, előzetes bejelentés nélkül. Ha már a Tisza fővárosa vagyunk.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Színház és kontraszt

E fotó készítésekor még Berényi Gábor volt a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, ám mire képeslap lett a felvételből, már Székely Gábor állt a Tisza-parti teátrum élén. Az 1963-ban átadott és 1990-ig álló "doboz" illetve a mögötte feltűnő Tisza szálló két korszak találkozása egy képeslapon.

Reklám a Nemzeti tűzfalán

Böske és Józsi között némi, vízbefojtás ígéretét is belengető differencia támadt 1911 áprilisában, aminek szerencsénkre egy olyan szolnoki képeslapon maradt nyoma, ami a város feltörekvő papírkereskedőjének, és első ?reklámgurujának?, a Szapáry utcai Nemzeti Szálloda tűzfalára ?festett? hirdetését is megörökítette. Meg egy rakás téglát és néhány konflist.

A Kossuth tér harmadik pillanata

Szolnok főtere valamikor 1962 kora nyarán, hétköznap délidőben. Ez a színes képeslap azonban nemcsak azért érdekes, mert megőrizte a tér egy pillanatát, hanem azért is, mert ez a harmadik olyan képeslappá lett fotó, amiről biztosan állíthatjuk, hogy ugyanonnan, ugyanazokban a percekben készült.

Szolnok bezárt iskolái

Egészen biztosak lehetünk abban, hogy amikor Dr. Szigeti Gábor megkapta ismerősétől ezt a szolnoki képeslapot, a rajta szereplő hat iskola közül egyiket sem arra használták, mint amit az anziksz feliratai sugallnak. Szűk évtizeddel korábbi, békebeli állapotot rögzített Weinstock Ernő igényes terméke.