2025.12.1. (hétfő)

Élt 93 évet?

Élt 93 évet?

Dátum:

A Szolnoki Cukorgyár 1914-ben kezdte és 2007-ben fejezte be a termelést. A gyárkéményt 2009-ben robbantották fel, a munkásoknak épült kolónia azonban még áll.

A Szolnoki Cukorgyár 1914-ben kezdte és 2007-ben fejezte be a termelést. A gyárkéményt 2009-ben robbantották fel, a munkásoknak épült kolónia azonban még áll.

Abban az időben, amikor gyárakat építettek, még az is fontos volt, hogy a gyárak dolgozói hol laknak. Legalábbis erősen erre utal, hogy a ma már nem működő Szolnoki Papírgyár, és a csak nyomaiban létező Szolnoki Cukorgyár közvetlen közelében is áll egy-egy – lassan száz éves – munkásnegyed.

Nem ismerem az itteni tulajdonviszonyokat, tehát nem tudom, hogy a házak ma már a lakók, a város vagy a gyárak jogutódjainak birtokában vannak-e. Abban azonban biztos vagyok, amíg léteznek ezek a telepek, addig kellene megmenteni őket.

Tudom, hogy ma már ezer hibájuk van ezeknek a házaknak, nem korszerűek, esetleg egyesek szemében nem szépek. Azonban egy kor lenyomatai. És ezer példa van a világban arra, hogy ezeket a százéves házakat igenis lehet modernizálni, és megőrizni. A cukorgyár már nem fog újra felépülni – a papírgyár talán még beindulhat – azonban ezek a telepek megőrizhetik az emléküket.

Az első világháború idején kiadott színes képeslap büszkeségről árulkodik. Nem véletlen, hogy miközben a lapok többsége ekkoriban még fekete-fehér volt, ez egy drágább technikával készült. És ugyan mi másra utalhat az, hogy egy új beruházást ilyen formán örökítsenek meg.

A képen látható házak többsége a Tószegi úton, a kórház után még ma is áll. Az egykori kapu már nincs meg, azonban egy később készült felirat még ma is hirdeti az egykori Szolnoki Cukorgyár emlékét. Legalább azt mentsük meg, mielőtt valakinek eszébe jut, hogy akadályozza a forgalmat, vagy jó pénzt adnának érte valamelyik színesfém-felvásárlónál!

Vajon ki lehetett az a két ember, aki a gyártelep kitárt kapujában áll? Vajon eszükbe jutott-e anno, hogy miközben a város jelentős részén még földutakon jártak, nem volt közvilágítás, a Szolnoki Cukorgyár telepén már mindkettő megtalálható volt. És gondoltak-e arra, hogy amit ott megteremtettek pár év alatt, azt nem a két világégés, a forradalmak teszik majd semmivé? Aligha?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok széles főutcája

Az ehhez az 1903. augusztus 30-án feladott képeslaphoz használt fotót a mai Varga épületének legfelső emeletéről, a Kossuth tér felé néző ablakból készítette Ragács Gyula. Annak ellenére, hogy jó ideje írok régi szolnoki képeslapokról, házakról, utcákról, e felvételt nézve ugrott be egy nagyon fontos kérdés.

Horthyból a Kádár-korba

Miként fordulhatott elő, hogy egy Horthy-korban készült szolnoki fotó, körülbelül húsz évvel később, a Kádár-korban képeslapként jelenjen meg? Ilyen volt a slendrián szocializmus? Vagy olyanok döntöttek a vidéki városok képeslapjairól Budapesten, akik kevés helyismerettel rendelkeztek?

Járőrözési bemutató

Az egykori Magyar Rendőr című belügyes szaklap fotóarchívumából került ez a szolnoki vonatkozású kép a Fortepan oldalra. A felvétel természetesen nemcsak a beállított pillanat, hanem az akkor még csak 11 éves, és egészen újszerű állapotban lévő Vasútállomás miatt is érdekes.

Delizsánsz a Kossuth téren

A szolnoki Kossuth teret ábrázoló felvétel az előző századfordulón készülhetett. Akkor, amikor a szolnoki vasútállomáson már legalább öt vonal találkozott. És mégis, egy delizsánsz, azaz egy, a XVIII. század közepétől használt, utasok szállítására is alkalmas postakocsi áll a tér közepén.