Értem én, hogy átellenben építkezés zajlik. Meg azt is, hogy nem nagyon lenne itt mit hirdetni. De hát mégiscsak Szolnok egyik emblematikus épületéről van szó, a város frekventált helyén. Méltatlan ez így mindenkihez. Mégis meg lehet csinálni. Meddig és miért?

Ezelőtt 74 évvel Szolnok már javában "készülődhetett" XX. századi történelmének legapokaliptikusabb időszakára, két birodalom hatalmas hadseregeinek összecsapására. Mindkét oldalon és a köztük rekedt városban is rengetegen elpusztultak, amire a Hősök terén álló Golgota című kompozíció emlékeztet. Már azt, akinek sikerül erről valamit elsajátítania. Akinek nem, az festékszórót ragad, és rajta hagyja a szellemi ürülékét az emlékművön. Ezúton szeretnék gratulálni a primitív lénynek, remek szüleinek, eredményes munkát végző pedagógusainak. Ezért ismételheti magát a történelem!

A nagy OTP mögött, a parkoló szélén, a járda mellett áll az a fa, ami tele szokott lenni baglyokkal. Gondolom, ezek a menő Bömbik, meg a Lexus az ott élő baglyoké, akik úgy gondolták, a leghelyesebb az otthonuk közelében parkolni. Amivel Szolnok közterületesei és rendőrei is teljes mértékben egyetértenek, hiszen háborítatlanul álltak hétköznap délután a díszkő járdán. A baglyok. Akik így a parkolásért sem fizetnek, plusz megmutatják, hogy nemcsak a fáról szarnak bármelyik szolnoki fejére. Mert ők a baglyok.

Az egy dolog, hogy valaki ismét nagyon erős volt a Tiszaparti sétányon, és sikerült egy kukát megfektetnie. Az viszont elgondolkodtató, hogy mindezt a rendőrségtől 100 méterre, egy bekamerázott közterületen sikerült elkövetnie, ahol ráadásul olykor narancssárga mellényesek is járőröznek. Bár ahogy a mellvéd összefirkált tetejét, a még mindig ripityára tört kijelzőket elnézem, se nem egyedi, se nem új keletű a rongálás. Már-már megszokott, és megelőzhetetlen.