2025.11.30. (vasárnap)

Évzáró köszönetek

Évzáró köszönetek

Dátum:

Köszönet mindenkinek, aki 2024-ben olvasott. Azoknak is, akik hasznos hozzászólásokkal vagy e-mailekkel reagáltak egy-egy írásomra. Köszönet az olyanok olvasóknak is, akik megértették, Szolnok "érted vitatkozom, nem ellened". A blogSzolnok 15. évfolyamát ezennel bezárom.

Köszönet mindenkinek, aki 2024-ben is – vagy éppen idén először – olvasott! Azoknak külön is, akik vették a fáradtságot, és nemcsak a közösségi oldalakon megjelenő bevezetőket, de a blogSzolnok.hu felületén a teljes cikkeket elolvasták. Megtisztelő, hogy az életükből hosszú-hosszú perceket a gondolataimra szántak. A statisztikákból úgy tűnik, ezek a percek összeadódva még mindig jóval nagyobb számot adnak ki, mint amennyi ideig ezeken a cikkeken gondolkodom, majd megírom.

Köszönet azoknak is, akik 2024-ben is – vagy éppen idén először – hasznos és értelmes hozzászólásokkal vagy e-mailekkel reagáltak egy-egy írásomra. Azt hiszem, többször leírtam már, de inkább megismétlem: nem gondolom, hogy mindent tudok, jól tudok, helyesen gondolok. Éppen ezért az ilyen hozzászólások engem is tanítanak, fejlesztenek, de talán az olvasókat is, akikben ismét felmerülhet az igény arra, hogy beszélgessünk.

Köszönet az olyanok olvasóknak is, akik 2024-ben is – vagy éppen idén először – megértették, amikor Szolnokról írok, szolnoki dolgokat kritizálok, helyi ügyeken háborgok, akkor „érted vitatkozom, nem ellened”. Azaz Szolnokért, a szolnokiakért, egy jobb és élhetőbb városért, a jövőnkért teszem mindezt. Lehet, hogy tévedek, de azt hiszem, gondolkodó, talán írni is tudó értelmiségiként nekem ez a feladatom.

Idén először mondhatok köszönetet azoknak, akik megtisztelték az Élő blogSzolnok előadásokat a Tisza moziban. Összesen huszonegy alkalommal, nagyjából félezren jöttek el, hogy meghallgassák az előadásaimat a városról vagy éppen a rendszerváltás előtti időszakról. Köszönöm, hogy így volt miért összerendezni egy-egy témáról az elmúlt évtizedekben szerzett ismereteimet. Azért pedig külön hálás vagyok, hogy milyen sok szolnokival megismerkedhettem és beszélgethettem.

Számomra is kicsit hihetetlen, de ezzel a cikkel a blogSzolnok 15. évfolyamát zárom le, ugyanis 2010. március elején kezdtem működtetni az oldalt.

Jövőre folytatom. Folytatjuk? Velem tartanak, követnek, olvasnak, hozzászólnak, esetleg találkozunk és beszélgetünk? Ne most válaszoljanak! Inkább következzen most az Önök életében is minél több nap pihenés, kikapcsolódás, családozás! Töltődjenek szeretettel!

Mi találkozzunk 2025. január 6-án! Szép karácsonyt, remek új évet!

Bajnai Zsolt

szerkesztő

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

X-en állók

Egy csomó fehér festéket elhasználtak a nyári nagy útfelújítások után Szolnokon azért, hogy a sima aszfaltokon kijelöljék a parkolókat és a forgalom elől elzárt területeket. Egyre inkább úgy érzem, kár volt a pénzért és az anyagért. Az úton lévő fehér X ugyanis sokakban súlyos tévképzeteket kelt.

Nem reménytelen

Elmondhatatlanul gyűlöltem, amikor tinédzserként a felnőttek próbálták elmagyarázni, hogy mi lenne nekem a jó. Ma már olykor értem őket, ezért néha késztetést érzek, hogy hasonlóan osszam az észt. Eddig óvakodtam az ilyesmitől, de most megteszem. Mert úgy látom, nem reménytelen a dolog.

Parkolóházakat!

Az elmúlt évek hazai városfejlesztéseinek történetében a mélygarázs az elrontott beruházás és a mutyizás szinonimája lett. Holott nemcsak a növekvő autóforgalom, de a belvárosok megújítása miatt is fontos lenne a lefele vagy felfele terjeszkedő parkolók építése. Szolnokon is.

Újra a Sóház utcai tuskókról

Nagy híve vagyok a Sóház utcai, úttestbe süllyeszthető tuskóknak, amelyek esélyt adnak a Tisza-partnak. Működtetésével kapcsolatban már vannak fenntartásaim. A rapszodikusság okozta kellemetlenség csökkentésére pedig a Magyar utcai fejlesztés okán tennék egy javaslatot.