2025.12.1. (hétfő)

Három kép, egy lakótelep

Három kép, egy lakótelep

Dátum:

A 4-es főút szolnoki szakaszának felújítása a Barátság-felüljáró és a Szabadság tér között 1974-ben zajlott. A József Attila úti lakótelepnek nevezett új városrész építése nagyjából ekkor ért a véget, és már csak "apróságok" voltak hátra. Például a régi "mozdonyvezető kultúrház" lebontása.

A 4-es főút szolnoki szakaszának felújítása a Barátság-felüljáró és a Szabadság tér között 1974-ben zajlott. A József Attila úti lakótelepnek nevezett új városrész építése nagyjából ekkor ért a véget, és már csak „apróságok” voltak hátra. Például a régi „mozdonyvezető kultúrház” lebontása.

Szolnok első írásos említésének 900. évfordulójára sokféle kiadvány készült a városról, például egy olyan fotósorozat-összeállítás is, amely nagyjából az 1960 és 1975 közötti időszak jóléti beruházásait, eredményeit mutatta. Az összeállításban szereplő képekből már többet bemutattam a blogSzolnok különböző rovataiban, de még mindig bukkannak fel – egyértelműen a sorozathoz tartozó – számomra újdonságot jelentő felvételek. Például a József Attila úti lakótelepről, ami a hetvenes évek első felének fontos beruházása volt. Pontosabban: a vasútállomás előterében – a vasúti sínek, a Bajcsy és a József Attila út, illetve Baross út Gólya és állomás közötti szakasza által bezárt területen – kialakított új városrész, tulajdonképpen lakótelep, a „sikeres” Kádár-kor egyik legnagyobb szolnoki beruházása volt nagyjából 1960 és 1980 között. Aminek egyik első eleme a Bálvány utcai szövetkezeti házak, utolsó pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcát szegélyező MESZÖV-lakások voltak. Az említett sorozat részét képező mellékelt kép jobb szélén a Bálvány utcai házak, középpontjában a Csanádi körúti tízemeletesek láthatóak, előterében pedig a mai Kőrösi iskola építésének kezdete. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy a fotó valamikor 1974 végén készült.

Szerintem nagyjából ugyanattól a József Attila úti pontháztól készült a második fotó is, csak az épület másik sarkától, a 4-es út közeléből, mint az előző. A felvétel bal oldalán már majdnem kész állapotában látható a felújított főút, egy teherautó is halad rajta, a lámpaoszlopok is a helyükön vannak, de az útfestések még hiányoznak. A 4-es szolnoki átkelési szakaszának építése 1974-ben kezdődött, miután az egykori Abonyi úti felüljáró mellett átadták a Barátság felüljárót és kiépítették a Bajcsyt a későbbi lámpás kereszteződésig. A következő közel két kilométeres szakaszon, tulajdonképpen a Tisza-híd feljárójáig, egész évben dolgoztak, hiszen nemcsak szélesíteni kellett az utat – a szanálásokat már 1973-ban elvégezték, aminek egyik áldozata a Madas-ház volt a Csarnok utca sarkán -, de a szükséges közműcseréket és építéseket is el kellett végezni. Az „új 4-es” átadására 1974 decemberében, a mai Szapáry és Baross út kereszteződésében került sor. Szerintem néhány héttel azt követően, hogy a mellékelt fotó készült.

A sorozat harmadik képe – a címlapra is ez kikerült -, sokszor felbukkant már különböző netes felületeken, szerintem az előző két felvételnél korábbam született. Merthogy még ott van rajta a „mozdonyvezetők kultúrháza”, ami a mai Nagy Imre körúti kereszteződésnek abban a részében állt, ahol jelenleg a József Attila szobor is van, illetve a belváros felől a vasútállomás, Tószeg felől Abony felé vezető kanyarodósávok találhatóak. Az előző képen ez a ház, és pláne a mellette álló „szabóság” már nem látszik. Vagy tévedek? Ugyanakkor az biztos, hogy az ezen a képen látható nagyobb, régi épület a mai Csomóponti Művelődési Ház – vagy VOKE – őse, hiszen azt éppen a régi „mozdonyvezetők kultúrháza” pótlására építettek fel a vasútállomás mellett. Igaz, nem az előre ígért határidőre, de akkoriban ezen nem lehetett fennakadni, hiszen annyi minden épült Szolnokon, hogy nem juthatott mindenre elegendő építőipari kapacitás.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Gettler bank a főtéren

A szolnoki Magyar utca és Kossuth tér torkolatánál járunk valamikor 1907 és 1910 között. A fő- és a mellékutca már macskaköves, járda és villanyvilágítás is van, sőt friss facsemetéket is ültetett már a város. Épp oly hirtelen készülhetett ez a kép, mint ahogy Szolnokról Kabára küldték.

Felkiáltójel

A Táncsics úton, a színház mellett álló tízemeletes épület felkiáltójelként magasodik Szolnok Tisza felőli látképe fölé. Szerintem arra emlékeztet, miként lehet egy várost építészetileg megerőszakolni. Ha már elbontani nem lehet, legalább figyelmeztessen az épített bűnökre.

1-es és Márka 1983-ból

Akinek már lehetnek emlékei 1983-ról, az meg tudja mondani, mi mindent csinált abban az évben? Ki ne felejtse, hogy ha már akkor is Szolnokon lakott vagy csak rendszeresen megfordult a városban, akkor nagy valószínűséggel járt az 1-es ABC-ben! Ha meg a Jubileum tér környékét is útba ejtette, akkor a Márka ABC sem maradhatott ki az életéből.

Nem Amjanich, Dami

Csak a fiatalabbak kedvéért. Ez a fotó a belvárosi Tisza-híd felhajtójáról készült, és azt a területet mutatja közel fél évszázaddal ezelőtt, ahol most a Rózsakert folytatásaként egy hatalmas, jobbára füves park található. Talán balról a második nagyobb fa még ma is a helyén van.