Nem akarok ünneprontó lenni, ezért csak pár nap késéssel teszem közzé, hogy nekem mi jutott a Tiszaligeti stadion április 9-ei avatásából. Aminek alapvetően akkor is örülök, ha a szolnoki foci és az azt övező nézői érdeklődés ma még nem indokol egy ilyen beruházást. A stadion ugyanis már a miénk, el nem viszi innen senki, és ki tudja, mit hoz a jövő, jól jöhet még. És az sem zavar, hogy egy ilyen jellegű beruházás avatását a miniszterelnök végzi, hiszen legalább egy kis időre, pozitív értelemben kerülhetett a hírekbe Szolnok.
Tehát ez az írás nem az eseményről és nem a résztvevőiről szól.
Hanem azokról a helyi hülyékről, akik önnön fontosságuk bizonyításával akarnak a seggpiramisban a nyelvükkel feljebb evezni, ám az egyébként másra használandó testrészük keresztbe akadt a fejükben, ami megakadályozta az agyuk rendeltetésszerű működését. Egyszerűbben fogalmazva: szervilizmusból baromságot műveltek szombaton délelőtt.
Mert minek lehet nevezni azt a rendőri intézkedést, amikor legalább 20-25 perccel a miniszterelnök érkezése előtt lezárták a Cora-körforgalom Szajoli ágát. Azaz onnan senkit nem engedtek a város felé, hátha így kiürül a Szanda felőli út. Amivel csak azt érték el, hogy hol a Szandai réten lévő áruházak útjai, hol az egész belváros dugult be, miközben Szajol felől a 4-es benzinkútjánál állt a sor vége, ám a felszabadítani tervezett út sem lett üres. Mindezt – gondolom – csak azért, hogy hátha egyetlen autó sem kerül, a 11 óra előtt egy-két perccel Budapest felől a 442-es úton, a Tiszaliget felé tartó miniszterelnök gépkocsiijai elé.
Hogy erre nem a miniszterelnöktől, a közvetlen környezetétől, a Miniszterelnökségtől, a Miniszterelnöki Kabinettől érkezett az utasítás, az egészen biztos. Ezt részben saját rendezvényszervezői tapasztalatomból tudom, részben onnan, hogy rendszeresen látom a miniszterelnököt a fővárosban közlekedni. Csak miatta soha, semmit nem zárnak le. Beül a kisbuszába, előtte egy felvezető autó, és ha kell, a kék villogóval, mint egy mentő vagy tűzoltó utat kérnek maguknak, és elsuhannak a közlekedők között, a minimálisnál is minimálisabb fennakadást okozva. Ugyanis, ha nem így, hanem a szolnoki rendőrök módszerével járnának el, a Parlament környékén meg lehetne szüntetni az autóközlekedést.
Miként ezt a szolnoki rendőrség állományának néhány tagja április 9-én délelőtt bemutatta. Amivel, egyetlen másodperccel sem gyorsították fel a miniszterelnök közlekedését – a sofőrjei nagyjából észre sem vették az ügybuzgalmat -, viszont olyan felfordulást okoztak, amitől szerintem minden közlekedő szeme szikrát szórt, így emiatt emlegetik majd ezt a napot. És nem a kalamajkát okozó beosztottakat és a parancsnokaikat szidták, hanem általában a rendőrséget és a miniszterelnököt meg a közvetlen környezetét.
Én kérek elnézést!
A szolnokiak és a rendőrség nevében is. Viszont nagyon szeretném tudni, hogy az MFR-195 forgalmi rendszámú Opel Astra rendőrautóban szolgálatot teljesítőknek ki adott parancsot erre a remek produkcióra. A parancsnokuk pedig önállóan hozott ilyen remek döntéseket, vagy azért többszintes, gondolkodást gátló seggpiramist kell feltételeznünk a háttérben. Mondom, ne jöjjön senki felsőbb utasítással, netán terrorveszéllyel, pláne az avató miatti nagyobb forgalom segítésével! A meccsek ugyanis még tartottak a stadionban, tele voltak a parkolók, amikor kékvillogós vitézeink már felszívódtak, nehogy a rendőrségi szlogenből a „szolgálunk” szót végre kelljen hajtani.
Tehát? Adja valaki az arcát és a nevét a szombat délelőtti, indokolatlan felforduláshoz, vagy elsunnyogjuk ezt is, és vállrándítással vagy pajkos vigyorral megállapítjuk, más a hibás, más tehet róla, mások szívtak, de legalább mást is szidnak. Na, itt kezdődik igazán a helyi hülye áldásos ténykedése!
