2025.12.1. (hétfő)

Homályos kép

Homályos kép

Dátum:

Gyűjteményem eddigi legrosszabb minőségű lapja lett, ám képi tartalma miatt egyszerűen nem lehetett kihagyni a megvásárlását. Feltehetném a találós kérdést, hogy hol készült a lap, de nem teszem. Mert éppen az benne a lényeg, hogy a szolnoki Madas-ház van rajta.

Gyűjteményem eddigi legrosszabb minőségű lapja lett, ám képi tartalma miatt egyszerűen nem lehetett kihagyni a megvásárlását. Feltehetném a találós kérdést, hogy hol készült a lap, de nem teszem. Mert éppen az benne a lényeg, hogy a szolnoki Madas-ház van rajta.

Ha letakarnánk a két alsó sarokban lévő feliratot, valóban sokáig kellene törni a fejünket, hogy hol készült a kép. Így viszont nagyon gyorsan beazonosítható, hogy a Barasits-féle képeslaphoz használt fotót nagyjából a Néplap mai székháza elől, a mostani parkoló posta felőli végből készítették. Csak azért nehéz felismerni a helyet, mert a harmincas évek óta sokat változott a Baross utca képe.

A fotó jobb szélén lévő emeletes épület helyén ma a megyei napilap székháza áll. Hogy ez mikor tűnt el, nem tudom. Ezen kívül egyetlen, ugyancsak harmincas évekbeli lapon tűnik fel. Mellette, a földszintes házak – ha jól számolom, három darab – telkein a nyolcvanas évek közepén emelt, kék üveges egykori SZÜV-székház áll, amiben jelenleg az MKB bank és még ki tudja, mi minden működik. Ezt követi a Sütő utca torkolata, majd az a négy Baross utcai ?palota?, amelyek valamilyen módon túlélték az elmúlt száz évet. Az elsőben ma bank, a másodikban a szolnokiak által 1-esnek nevezett ABC, a következőben telefonszaküzlet található, a Szapáry-Baross sarkán pedig a sárga téglás Kiglovits bazár áll.

A Baross utcát záró épület pedig a Nerfeld-palota – igen a leégett régi Centrum -, ami némi támpontot is ad a kép születésének időpontjához. Nerfeld Ferenc feltörekvő üzletember több telken épült áruháza ugyanis 1929-ben készült el, tehát ezt a fotót csak ezután exponálhatták. Mivel azonban a fotó bal oldalán, a maga legnagyobb tömegével a Madas-ház is látható már, azt kell mondanunk, hogy a fotós inkább a harmincas évek második felében dolgozott. Viszont 1939 előtt, mivel a lapot abban az évben adták postára. (A világháború kitörése után 8 nappal küldték a miskolci tüzér hadosztálynak.)

Mint már utaltam rá, a kép igazi értéke számomra a Madas-ház ábrázolása. Akár azt is mondhatom, hogy talán ez az egyetlen ismert kép, amin a Madas-ház tűzfala látható. A Madas-ház pedig a szolnoki legendárium egyik érdekes eleme, amiről általában annyit szokás elmondani, hogy a 4-es út építésének esett áldozatul. Ami alapvetően igaz, de azért tegyük hozzá, hogy Madas Mihály – az építtető – működésének története éppúgy feldolgozatlan, mint e ház engedélyeztetésének körülményei, vagy a szolnoki gettó működésében betöltött szerepe. Nem lepődhetünk meg, ha egyszer kiderül, ez a bérház a harmincas években csak egy kis helyi panama részeként kerülhetett ide. Hogy aztán alig negyven évesen, 39 évvel ezelőtt, 1973 decemberében a levegőbe repítsék. Mert a régi Baross utca amúgy tényleg alkalmatlan lett volna a 4-es út forgalmának áteresztésére.

Sajnálom, hogy ilyen rettentő rossz minőségű a kép. Vagy azért, mert a tömeges nagyítás nem sikerült jól, vagy, mert az eredeti felvételnek egy eleve gyenge másolata készült a fotóműhelyben. Pedig, ha nem így lenne, akkor a boltok feliratai is sok mindenről mesélhetnének.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Építkezés a halott utcákban

A minden bizonnyal már lakatlan Könyök, Család, Kinizsi és Sas utcák házai még ott állnak a félig kész József Attila úti pontházak, meg a szinte csak az alapozásuknál tartó Csanádi György körúti tízemeletesek között, Nagy Zsolt körülbelül 1974-ben készült felvételén. Így épült a mai Szolnok egykor, ahol akár Csukás István ifjúsági regénye is játszódhatott volna.

Nők az út mellett

A képet nézve két dologban lehetünk biztosak. Az egyik, a fotó Szolnokon készült. A másik pedig, hogy a képet 1964 után exponálták. De azt hiszem, azt is nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy mit is keres a négy hölgy az út mellett.

Alig változó kép

Ezt a képeslapot 1928-ban adták postára Szolnokon, de a készítés technológiája alapján nem kizárt, hogy pár évvel - vagy akár évtizeddel - korábban nyomtatták. Viszont az az utcarészlet, amit ábrázol, lényegében ma is pontosan ugyanilyen. Van, ami nem változik.

Ebből lett Szolnok

Három különböző felekezet temploma. A Scheftsik-malom. Fahíd a Tiszán. Gabonát szállító bőgős hajók a parton. Erdélyből leúsztatott fa a folyó mindkét oldalán. Az előző századfordulón oly sokszor megörökített szolnoki nagy Tisza-kanyar egy 1905-ben feladott képeslapon.