2025.10.13. (hétfő)

Homályos kép

Homályos kép

Dátum:

Gyűjteményem eddigi legrosszabb minőségű lapja lett, ám képi tartalma miatt egyszerűen nem lehetett kihagyni a megvásárlását. Feltehetném a találós kérdést, hogy hol készült a lap, de nem teszem. Mert éppen az benne a lényeg, hogy a szolnoki Madas-ház van rajta.

Gyűjteményem eddigi legrosszabb minőségű lapja lett, ám képi tartalma miatt egyszerűen nem lehetett kihagyni a megvásárlását. Feltehetném a találós kérdést, hogy hol készült a lap, de nem teszem. Mert éppen az benne a lényeg, hogy a szolnoki Madas-ház van rajta.

Ha letakarnánk a két alsó sarokban lévő feliratot, valóban sokáig kellene törni a fejünket, hogy hol készült a kép. Így viszont nagyon gyorsan beazonosítható, hogy a Barasits-féle képeslaphoz használt fotót nagyjából a Néplap mai székháza elől, a mostani parkoló posta felőli végből készítették. Csak azért nehéz felismerni a helyet, mert a harmincas évek óta sokat változott a Baross utca képe.

A fotó jobb szélén lévő emeletes épület helyén ma a megyei napilap székháza áll. Hogy ez mikor tűnt el, nem tudom. Ezen kívül egyetlen, ugyancsak harmincas évekbeli lapon tűnik fel. Mellette, a földszintes házak – ha jól számolom, három darab – telkein a nyolcvanas évek közepén emelt, kék üveges egykori SZÜV-székház áll, amiben jelenleg az MKB bank és még ki tudja, mi minden működik. Ezt követi a Sütő utca torkolata, majd az a négy Baross utcai ?palota?, amelyek valamilyen módon túlélték az elmúlt száz évet. Az elsőben ma bank, a másodikban a szolnokiak által 1-esnek nevezett ABC, a következőben telefonszaküzlet található, a Szapáry-Baross sarkán pedig a sárga téglás Kiglovits bazár áll.

A Baross utcát záró épület pedig a Nerfeld-palota – igen a leégett régi Centrum -, ami némi támpontot is ad a kép születésének időpontjához. Nerfeld Ferenc feltörekvő üzletember több telken épült áruháza ugyanis 1929-ben készült el, tehát ezt a fotót csak ezután exponálhatták. Mivel azonban a fotó bal oldalán, a maga legnagyobb tömegével a Madas-ház is látható már, azt kell mondanunk, hogy a fotós inkább a harmincas évek második felében dolgozott. Viszont 1939 előtt, mivel a lapot abban az évben adták postára. (A világháború kitörése után 8 nappal küldték a miskolci tüzér hadosztálynak.)

Mint már utaltam rá, a kép igazi értéke számomra a Madas-ház ábrázolása. Akár azt is mondhatom, hogy talán ez az egyetlen ismert kép, amin a Madas-ház tűzfala látható. A Madas-ház pedig a szolnoki legendárium egyik érdekes eleme, amiről általában annyit szokás elmondani, hogy a 4-es út építésének esett áldozatul. Ami alapvetően igaz, de azért tegyük hozzá, hogy Madas Mihály – az építtető – működésének története éppúgy feldolgozatlan, mint e ház engedélyeztetésének körülményei, vagy a szolnoki gettó működésében betöltött szerepe. Nem lepődhetünk meg, ha egyszer kiderül, ez a bérház a harmincas években csak egy kis helyi panama részeként kerülhetett ide. Hogy aztán alig negyven évesen, 39 évvel ezelőtt, 1973 decemberében a levegőbe repítsék. Mert a régi Baross utca amúgy tényleg alkalmatlan lett volna a 4-es út forgalmának áteresztésére.

Sajnálom, hogy ilyen rettentő rossz minőségű a kép. Vagy azért, mert a tömeges nagyítás nem sikerült jól, vagy, mert az eredeti felvételnek egy eleve gyenge másolata készült a fotóműhelyben. Pedig, ha nem így lenne, akkor a boltok feliratai is sok mindenről mesélhetnének.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Még állt a szép híd

Bízom benne, hogy a blogSzolnok olvasóinak a hely megjelölése nélkül is egyértelmű, hol készült ez a képeslappá lett felvétel. Aminek az igazi érdekessége egyrészt a háború előtti tiszai strand megörökítése, másrészt, hogy amikor ezt a lapot postára adták, a szép szolnoki híd már nem létezett.

Infrastruktúra száz éve

Bő egy évszázaddal ezelőtt Szolnok belvárosában már volt közvilágítás, járdán lehetett korzózni, a fő utca pedig macskakővel volt kirakva. A tömegközlekedést azonban még a konflisok jelentették, és az ivóvizet is sokan a Kossuth téri artézi kútról szerezték be. Amint ez az 1915-ben postázott képeslap mutatja.

Beton Szolnok

Aki életében nem járt Szolnokon, és az első élménye a városról ez az 1980-ban készült mozaikképeslap, az azt gondolhatta, itt minden beton és új, semmi sem maradt a múltból. Annak ellenére, hogy az anziksz jobb felső sarkában épp a város 900 éves múltjára emlékeztető Tanúhegy látható.

Unatkozó a Városháza utcában

Margit nagyon unatkozhatott a múlt század tízes éveiben Szolnokon. Legalábbis erről tanúskodik a Pesten maradt barátnőinek írt anziksz, amit Faragó Sándor kiadásában jelent meg levelezőlapon küldött, és képes oldalán mi ma bőven találhatunk nem unalmas látnivalót.