Azért voltak, akiknek sikerült szuper minőségű karácsonyfának valót szerezniük decemberben. Különben nem tartott volna ki a feldíszített fa Vízkereszt után még egy szűk hónapig. Mert nem hinném, hogy garázsban tárolták hetekig, mielőtt utcára került volna az üres szaloncukor papírokkal együtt. Bár az is lehet, hogy rekordot akartak dönteni, és utolsóként kidobni a karácsony egyik jelképét. Sikerült. Már csak az a kérdés, hogy meddig díszeleg az utcán ez a két farsangi fekvő fenyő.

A "százlábú" hidat néhány éve újították fel. Nem kevés pénzért. Így néz ki ma. Szakértelem? Trehányság? Kilopott anyag? Vagy mi a magyarázat? Nem kellene elővenni néhány illetékest?

Ismeretlenül is utállak Cinti. Leginkább azért, mert egy olyan szellemi toprongyot sikerült magadba bolondítani, aki a képen látható módon, a Tisza-parti sétány mellvédjének összefirkálásával fejezte ki érzelmeit irántad. Akkor foglak kedvelni, ha primitív udvarlódat ráveszed, hogy lekaparja az üzenetét. És megérteted vele, neked nem itt kell üzenni, a rombolás nem lovagias cselekedet. Még akkor sem, ha úgy tűnik, Szolnokon ez bárhol és bármikor megtehető. Hiába kamera, hiába mindenféle őrség. Cinti! Legalább neked legyen eszed!

Szolnok belvárosában, igaz, egy mellékutcában, de ott, ahol valamikor fontos kis üzletek (itt vettem az első pintyemet) és legendás presszó működött, majd szépreményű, igényes vendéglő is nyílt, ma üres a ház, eladók/kiadók a helyiségek. Ez a Sütő utcai épület a szolnoki kereskedelem és vendéglátás lakmuszpapírja, ami szerintem éppen azt mutatja, baj van. Nem a hellyel, nem az egykori üzemeltetőkkel, hanem Szolnok vásárlóerejével és igényeivel.