2025.08.27. (szerda)

Ismeretlen ismerős tízek

Ismeretlen ismerős tízek

Dátum:

Eszembe nem jutott eddig, hogy megszámoljam őket. Természetes, hogy léteznek. Van közöttük újszülött, tinédzser korból lassan kilépő, érett középkorú, több is, és talán szép korú, akit eddig nem is ismertem. A szolnoki hidak.

11-hidak33_400Mindez egy aprócska, ámde alapos kiállításon jutott eszembe az Aba-Novák Kulturális Központ aulájában. Ahol a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársai – számomra – ismét megmutatták, hogy milyen nagy helyet foglal el szívükben Szolnok, és mennyire érzik, hogy az itt élők éppen mire lehetnek kíváncsiak. Van annál kézenfekvőbb ötlet, mint egy új híd avatásához kötve bemutatni a régi hidakat? Nem túldimenzionálva. Egyszerűen – és gyorsan – úgy, ahogy a kollektív emlékezet, azaz a levéltár őrzi őket.

Soha nem számoltam meg a szolnoki hidakat. Bevallom, eddig eszembe is csak akkor jutottak, amíg átkeltem rajtuk. Pedig micsoda történetek! Ezek a hidak nemcsak magukról, de Szolnokról is mesélnek. A történelem viharairól, az áldást és átkot hozó Tiszáról, az itt élők találékonyságáról. És a mérnöki munkáról, a tudásról, az emberi elme diadaláról.

Szóval, kapásból, ki tudja felsorolni a szolnoki hidakat? Induljunk Délről! A Szent István-híd, amely iszonyatos tehertől szabadította meg a várost. A kiállításon az olvasható, hogy 1992-ben adták át, emlékeim szerint egy évvel később. Aztán az újszülött, a Tiszavirág, majd a név nélküli belvárosi híd következik. A Híd, amelyik – bevalljuk vagy nem – a legfontosabb a szolnokiak életében. És, ha evezünk tovább, ott a negyedik szolnoki híd, a vasúti összekötő, amelyik nélkül az egész Tiszántúl el lenne vágva az ország központjától. Hogy ez csak négy?

Persze, persze. De hát a Tisza mellet van egy Zagyvánk is. A torkolattól felfelé haladva az első a Szabadság-téri átkelő, amely sok rokonságot mutat a belvárosi Tisza-híddal. Aztán jön a gyaloghíd, amelyikről a blogSzolnok egyik olvasója azt írta korábban, hogy csak a közművezetékek eltakarására építették. Utána következik a Várkonyi-téri híd, majd a Zagyván átívelő vasúti híd. És ezen a kiállításon derült ki számomra, hogy a város határán túl is van még egy híd. Egy gazdahíd, amelyet a földjüktől a folyó által elvágott gazdák építettek fel először.

11-hidak2_400És a tízedik? Hát a 4-es főutat a Holt-Tiszán átvivő közúti híd, amelyik egyidős a Szent István-híddal, és nyugodtan elnevezhetnénk Imre hercegről is. Csak annak ronda, aki még soha nem evezett át alatta, vagy nem látta a Holt-Tisza partján állva.

Lehet, hogy tévedek, de Budapesten kívül egyetlen magyar településnek sincs ennyi hídja. Tényleg a hidak városa vagyunk, ahogy a Levéltár kiállításának címe is hirdeti. És, ha már így van, jó lenne ezzel gyakrabban szembesülni. Például úgy, hogy ez a remek kis kiállítás március 10-e után is látható lesz valahol. Esetleg abban a leendő városi múzeumban, amelyről Szolnok polgármestere beszélt a közelmúltban, egy interjúban, és ami a torkolatnál, az egykori óvoda épületében kapna helyet.

Remek alap, amit fantasztikus, interaktív tárlattá lehetne fejleszteni.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Félbehagyott történet

Még mindig keveset beszélünk arról, hogy a második világháborút Magyarország vesztesként fejezte be, aminek súlyos, személyes sorsokat érintő következményei lettek. És sajnos a kevésnél is kevesebbszer esik szó azokról a történésekről, amelyek a határon túlra került magyarokat érintették.

Kottából vagy anélkül

Csak kottából lehet jól énekelni, vagy hallás után a magunk örömére is? Bár a Katonafeleségek című, még 2019-ben készült, de a magyar mozikba csak most került angol filmnek nem ez a legfontosabb kérdése, sírás közben ezen is el lehet gondolkodni. Elsőrangú film megy a Tisza moziban.

Boldogít vagy sem?

"Ha egyszer ötösöm lenne a lottón, biztos, nem így csinálnám." Szerintem a Prah nézőinek többsége ilyesmi gondolattal fog kijönni a Szín-Mű-Hely előadásairól. Pedig abban, amit Spiró György megírt, Márkó Eszter megrendezett illetve Mészáros István és Gombos Judit eljátszott, más is van.

Korai figyelmeztetés

Versek? Napló? Kordokumentum? Vagy visszaigazolás, hogy annak idején nem bolondultunk meg, hisz másoknak is voltak hasonló gondolataik? Jenei Gyula az első karantén idején kezdte írni "feljegyzéseit", majd a második "előestéjén" rendezték Verebes György rajzaival közös kötetbe.