Azt hiszem, legelőször a nyitás napján voltunk a Lakatka lakókocsi vendégei, ha nem is az elsők, de biztosan az első tíz között. Leginkább azért, mert az augusztus elejei forróságban egészen hihetetlennek tűnt, hogy Szolnokon, a nyári napokon szinte kihalt Tiszaliget elején, egy parkolóban, valaki bele mer vágni egy ilyen vállalkozásba. Valamelyik közösségi oldalon megjelent bejegyzés alapján indultunk el az Aranylakat mögötti placcra, ahol kicsit még döcögve, némi hiányosságokkal, de érezhető lelkesedéssel már működött a Szolnok új burgerezője. Akkor még isteni limonádéjuk is volt, de a klasszikus hamburgerük is nagyon rendben volt. Sőt! Már akkor is becsapós volt, mert első ránézésre azt gondolta az ember, hogy a két férfiökölnyi bucival nem fog jól lakni, aztán a végén már azt érezte, sültkrumpliból kevesebb is elég lett volna.
Nem lettünk mindennapos vendégek, részben, mert másfajta ebédeken szocializálódtunk, mert nem esik útba, mert legyen bármilyen laktató is, azért Szolnok bármelyik jobb éttermében olcsóbb déli menüt lehet enni. No, de nem is gondolnám, hogy a Lakatka megálmodói arra találták ki a helyet, amire elsőnek használtuk. Azt hiszem, a Lakatka inkább egy kis különlegesség ínyenceknek, akik alkalmat keresnek és találnak arra, hogy olykor ott egyenek. Mert így már érdemes arra kerülni. És lássuk be, a Lakatka burgereinek a minősége nem említhető egy lapon a gyorséttermek hasonló termékeivel, holott azokon a helyeken egy kicsit méretesebb menü veri a Tisza-parti placcon álló lakókocsi árait.
Persze, nem akartam egy alkalom alapján „helyszínelni”, úgyhogy közel egy hónappal később újra átkerekeztünk. Menet közben lett napernyő és tálca, viszont eltűnt a limonádé, ugyanakkor nem változott a főétel. Amiből összesen hat félét kínálnak. Ezúttal a Bacon burgert választottuk menüben. Ugyan nem volt könnyű a saját logós matricával lezárt papírcsomagolásból enni, de minden harapás kárpótolt a nehézségekért. Sőt, a sültkrumplijuk még javult is, amihez elkerülhetetlenül választani kell a hét szószuk közül. Nem tudom, mi és hogyan történik a pult mögött, meg pláne az előkészítés során, de hajlok rá, hogy itt tényleg házit, helyit és a rendelés után sütött burgert kapok. Nem akarok túlzásokba esni, de messze-messze vállalható, nagyon-nagyon közel a csillagos ötöshöz.
Úgyhogy én tényleg nagyon szurkolok az Aranylakat étterem működtetői által kitalált új helyért. És csak remélni tudom, hogy nem jut a Praktiker parkolójában a covid környékén indult burgerező vagy a piacon évekkel ezelőtt nyitott igényes street food hely sorsára. Persze tudom, sokkal több vendégük lenne, ha a közelben egy valódi egyetem élettel teli kollégiuma működne és a Tiszaligeti strandra és strandról egész nap ömlene a tömeg, de hátha kisebb forgalom is eltartja a Lakatkát. Vagy! Vagy esetleg mások is kedvet kapnak, hogy egy hasonló elven működő, de mást kínáló lakókocsival leparkoljanak azon a placcon. Mert képzeljék el, milyen király lenne ott egy szolnoki street food placc mindenféle ízekkel, rengeteg székkel, színes lámpákkal és esténként valami diszkrét zenével! Mindenféle turisztikai díjat megszavaznék a Lakatkának, ha a kiváló burgerei mellé azt is vállalná, hogy mag legyen, és így termékenyítse meg azt a helyet, és így újra lehetne jókat és különlegeseket enni Szolnokon, a Tisza közelében.
