2025.08.27. (szerda)

Kihalt a város délidőben

Kihalt a város délidőben

Dátum:

Szerintem ma már éjszaka sem tudnánk ilyen kihalt felvételt készíteni a Tisza parkról, mint amilyen ezen a legalább hatvan éves képeslapon látható. Pedig ezt a képet dél körül készíthette a fotós, aki a Tisza szálló tornyában állva dolgozott.

Szerintem ma már éjszaka sem tudnánk ilyen kihalt felvételt készíteni a Tisza parkról, mint amilyen ezen a legalább hatvan éves képeslapon látható. Pedig ezt a képet dél körül készíthette a fotós, aki a Tisza szálló tornyában állva dolgozott.

A fotó bal alsó negyedében látható szovjet katonai emlékmű miatt biztosak lehetünk abban, hogy az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotót 1945. május 1. és 1956. október 26. között készítették. A mai Zounuk ispános szökőkút, illetve az 1990-ig itt álló Lenin-szobor helyén ugyanis a háború befejezésétől az 56-os forradalomig állt a népnyelvben „szivarnak” csúfolt obeliszk. Mivel azonban a Tisza park – amit a kép készítésekor Felszabadulás térnek neveztek – és a környék már elég rendezett állapotokat mutat, azt elvethetjük, hogy 1945-ben vagy 1946-ban készült volna a kép. A legjobb esetben is 1947-ben lehetett először ilyen fotót csinálni a Verseghy gimi környékén.

Mivel a lap hátulján, kiadóként még a Művészeti Alkotások Vállalata szerepel, abban is biztosak lehetünk, hogy a fotónak legkésőbb 1953-ban kellett készülnie. Egyszerűen azért, mert a képeslapok monopóliuma 1954. április 1-jétől már a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalaté volt. Azaz, a régi cég csak akkor adhatott ki ilyen, nyáron készült fotóval képeslapot, ha a fotós legkésőbb 1953 közepén dolgozott. Tehát pontosíthatok annyiban, hogy Szolnokon 1947 és 1953 között lehetett ilyen kihalt a Táncsics út vége. Délben. Amikor a fák árnyéka a Tisza felől vetül a földre.

Persze lehetne még szűkíteni a készítés időintervallumát, ha néhány, a távolban felsejlő dolgot tudnék építési dátummal azonosítani. Például az Abonyi úti felüljárónál, a vasúti sínek mellett ma is álló víztornyot. Ha jól látom, a Verseghy teteje fölött, a lap jobb szélén, az magasodik a házak fölé a távolban. Igaz, csak akkor segítene a szűkítésben, ha ezt a tornyot valamikor 1947 és 1953 között építették, amiben egyáltalán nem lehetek biztos. Ahogy abban sem, hogy a tőle kicsit balra füstölő kémény vajon mihez tartozik? Talán a vasúti fűtőházhoz? Esetleg a Tisza kanyarulatában, a tárház környéke lehetne még segítségemre, ahol a belváros felé, nagyjából a főiskolai kollégium helyén egy hatalmas raktár látható.

A képeslap előtere, a park környéke ugyanis az emlékművön kívül sok támpontot nem ad. A református templom mögött kilátszik a zsinagóga kupolája illetve a belvárosi nagytemplom tornya, de ezek már a XIX. század végén is a mai helyükön voltak. Ahogy a mindezektől jobbra látható hatalmas tűzfal is, ami pedig a ma is álló Barta palotához tartozik, aminek jellegzetes, sarki tornya is a helyén van.

Egyébként, ha a fotózás időpontjára vonatkozó okoskodásom helytálló, akkor a torony alatt a kép készítésének idején éppen az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) helyi illetékesei végezhették a dolgukat.

 

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Még állt a szép híd

Bízom benne, hogy a blogSzolnok olvasóinak a hely megjelölése nélkül is egyértelmű, hol készült ez a képeslappá lett felvétel. Aminek az igazi érdekessége egyrészt a háború előtti tiszai strand megörökítése, másrészt, hogy amikor ezt a lapot postára adták, a szép szolnoki híd már nem létezett.

Kossuth téri kis úttörők

Hogy azon a szép tavaszi délutánon, a hatvanas évek közepén kirendelték az úttörőket a Kossuth térre, vagy véletlenül kerültek egy bizonyos Horváth fotográfus gépe elé, nem tudhatjuk. A képeslappá lett fotó egy példánya azonban egy szép gesztus miatt kelt útra Szolnokról.

A szolnoki vármegyeháza 110 éve

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első székházának átadása után 34 évvel készülhetett ez a fotó, amit a szolnoki Gerő Ignácz a képeslapjához használt. Az anzikszot egy Szolnokon vizsgázó ismeretlen küldte 1912. június 28-án az akkor még önálló Pestszentlőrincre Nagy Erzsike úrleánynak.

Piac tér a városházzal

A harmincas években készült képeslapon még Piac térként jelölik a mai Kossuth teret. A városháza alatt még üzletek sorakoznak, és ott az a szentháromság szobor is, amit néhányan meg ismét méltó módon szeretnének felállítani.