– Ezt a narancssárga ruhát, a horgolt vállkendőt és a műanyag nyakláncot a hetvenes évek elején hordtam – mondja nevetve Czégény Istvánné, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgató-helyettese, amikor arról kérdezem, hogy a május 17-től látogatható kiállításon vannak-e személyes tárgyai. A két hatalmas levéltári polc között álló próbababára mutat, majd a szemben lévő lakószoba-belsőben álló női alakra. – A hölgy kalapját és a táskáját a nagymamámtól hoztam.

A megyei levéltár jövő februárig látogatható „Amikor én még kissrác voltam” című, a Kádár-kort megidéző kiállítás tárgyainak többsége hasonló módon került a tárlókba. Ottjártamkor éppen a Magyar Hadi- és Gépjármű-technikai Alapítvány lelkes munkatársai helyeztek el, a korabeli járműveket bemutató vitrinben, egy régi csuklós Ikarus modellt. Ahogy nekik köszönhető a levéltár udvarán parkoló Csepel teherautó is, amihez hasonló sokszor tűnt fel a puha diktatúra éveiben Szolnok utcáin is.

– A levéltári iratok sokkal beszédesebbek, ha korabeli tárgyak között mutathatjuk be őket – teszi hozzá Fülöp Tamás, a levéltár igazgatója. – Azt hiszem, ezeknek a tárgyaknak a többsége most még megtalálható, megmenthető, és sokaknak okoz majd örömet, ha felismerik gyermekkoruk vagy fiatalságuk egy-egy jellegzetes darabját. Egy ma még vitatott, de sokak számára személyes élményt is jelentő korszakot próbálunk így bemutatni.

A kiállításon mintegy ezer tárgy idézi a 40-50 évvel ezelőtti időket. A tucatnyi vitrin mellett iskola, konyha, lakószoba és iroda enteriőröket alakítottak ki a rendezők. Érdemes mindent alaposan és többször megnézni, mert mindig akad majd valami apróság, ami elsőre elkerüli a figyelmet. Az iroda íróasztalán például ott egy 1969-es naptár, bejegyzései között pedig egy feladat: koreai küldöttség fogadása. A kereskedelmet bemutató vitrinben egy 1970-es számla igazolja a legendát a háromhatvanas kenyérről. A csoki papírok láttán esküszöm az ízeket is éreztem.

– Az őrsi naplókat és a zászlókat két szolnoki iskolától kaptuk, a brigádnaplók egy részét pedig magángyűjteményekből – folytatja a levéltár igazgatója, miközben jókat mosolygunk valamelyik iskola orosz szakkörének vállalásán, a korabeli táborokban és ünnepségeken készült fotókon. – A dokumentumok többsége természetesen a levéltár gyűjteményéből kerültek a kiállításra, de például a fotók egy része az MTI archívumából származik.

A kiállítás rendezője és az igazgató is büszkén mutatja a levéltár saját anyagából való plakátokat: Omega és Neoton koncertről, a szolnoki Integrál együttes bulijáról, Augusztus 20-áról, vagy éppen a Szolnoki Szigligeti Színház Básti Lajos rendezte előadásáról. Köztük korabeli árcédulák, fotók, a földön pedig bakelit lemezek borítói.

– Elsősorban az iskolai csoportokra, a helyi klubokra számítunk, de természetesen bárki előtt nyitva áll a kiállítás – mondja Czégény Istvánné. – A bejelentkező csoportok tárlatvezetéssel nézhetik meg a kiállítást, és elárulom, a háttérben halkan, korabeli slágerek szólnak majd.