2025.12.1. (hétfő)

Miért az MTH?

Miért az MTH?

Dátum:

Ez egy tipikusan olyan képeslap, amelyiknél leginkább az izgat, hogy ebből a fotóból miért lett képes postai levelezőlap. Mert, ha a jobb szélén látható Hasznos-házat letakarnánk, azt hiszem, sokan nehezen jönnének rá, hogy az egykori fotós Szolnokon dolgozott. A MüM-öt örökítette meg.

Ez egy tipikusan olyan képeslap, amelyiknél leginkább az izgat, hogy ebből a fotóból miért lett képes postai levelezőlap. Mert, ha a jobb szélén látható Hasznos-házat letakarnánk, azt hiszem, sokan nehezen jönnének rá, hogy az egykori fotós Szolnokon dolgozott. Az MTH-t örökítette meg.

Ezt a soha fel nem adott képeslapot, ahogy a Kádár-kor valamennyi ilyen kiadványát, a Képzőművészeti Alap jelentette meg. Tehát valószínűsíthető, hogy viszonylag nagy példányszámban látott napvilágot. Illetve kizárható, hogy valami illegális magánakció állna a kiadása mögött, hiszen a képeslapüzletben monopolhelyzetet élvező állami vállalat dobta piacra. Hátulján, a kiadón kívül annyi áll, hogy MTH iskola, Szolnok. Ami a megjelenés környékén se mondhatott sokat, még a helybélieknek sem. Ráadásul nem is egy közismert vagy tipikus szolnoki utcarészletet örökített meg a fotós. Azaz tényleg érdemes egy kicsit elgondolkodni azon, hogy vajon miért lett ebből a fotóból képeslap.

A megoldáshoz szerintem a fotó születésének időpontja vezethet közelebb. Mivel azonban ez nem szerepel a képeslapon, csak a fotó alapján tippelhetünk a kiadás időpontjára. Ha jól tudom, a jelenlegi ÉPFA, az én időmben pedig 633-asnak nevezett iskola épületét 1960-ban adták át. Azaz a fotós csak ezt követően állhatott meg a Petőfi Sándor utca túloldalán. Mivel az épületnek az erre az utcára benyúló szárnya alatt, az udvar felé még nyitottak – csak vasrácsok zárják – az árkádok, nagyon új lehetett az intézmény a fotózáskor. Ha nem tévedek, a földszint beépítésére majd csak az emelkedő gyereklétszám miatt, valamikor a hetvenes évek második felében kerülhetett sor.

A Petőfi, de különösen a Beloiannisz, azaz ma Baross utca forgalmát, illetve annak és a parkoló autók hiányát figyelve is arra tippelhetünk, hogy a fotós valamikor a hatvanas évek legelején dolgozhatott. Mert elég elképzelhetetlen, hogy később lett volna olyan pillanat ezen a helyen – a Baross utca ekkor a 4-es főút -, amikor egy Pannónia és két kerékpár minden jármű.

Arról nem is beszélve, hogy a Baross utca túloldalán lévő Hasznos-ház még egész jó állapotban van. Sajnos a földig érő utcai portálok fölött és oldalukon nem látszanak a felíratok. Az idősebbek azonban talán meg tudják mondani, hogy a hatvanas évek elején éppen milyen néven működött ott vendéglátóhely.

De visszatérve e képeslap egyetlen érdekességére azaz, hogy miért is lett e fotóból képes levelezőlap, egyetlen magyarázattal tudok szolgálni. Az MTH iskola – aminek a nevében lévő rövidítést nem tudom feloldani – épülete a hatvanas évek első felében annak az iskolaépítési hullámnak az előhírnöke, ami aztán a nyolcvanas évekig jellemző volt Szolnokra is. Nézzük végig a jelenlegi iskolaépületeinket, és látni fogjuk, hogy azok, amelyek a háború után készültek, mind fiatalabban az ezen a képeslapon megörökített iskolánál. És, ha arra gondolunk, hogy a háború előtt készült középületeink szinte mindegyike feltűnik képeslapon, akkor a szocialista fejlődés miatt érzett büszkeségen túl, a hagyományok ápolása is indokolhatta e képeslap kiadását.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Amitől bazár a bazár

A XX. század elején legalább két, önmagát bazárként megjelölő, korabeli ?üzletközpont? is volt Szolnokon. Az egyik a Szabadság téren, a ma már épületként sem létező Scheftsik-bazár, a másik pedig a Baross és a Szapáry sarkán, jelenleg is álló Kindlovits-féle. De mitől volt bazár egy bazár?

Étterem a vasúton

Gyorsan lendüljünk túl azokon a kötelező körökön, hogy ha nem lenne felirat ezen a képeslapon, akkor akár miskolcinak vagy éppen szombathelyinek is gondolhatnánk az épületet. Viszont a kép középpontjában látható hatalmas, fehér lepedők sokkolóan hatnak. Legalábbis, ha a mai szolnoki állomásra gondolok.

Magyarázatra szoruló hiány

A felirat szerint, ez a legalább százéves képeslap Szolnoknál mutatja a Tiszát. Mivel kiadója a több szolnoki lapot is jegyző Gettler József, nem feltételezem, hogy hibás lenne a helymegjelölés. Akkor viszont jóval az 1917-es kiadás előtt készült a felvétel, ami talán a képen látható rengeteg csónakra is magyarázatot adhat.

Csavargókörútról

Emmus az első világháború utáni konszolidáció kezdetén járt Szolnokon, valószínűleg korabeli turistaként, országjáróként. A fővárosi Lövőház utcába küldött képeslapon látható fotó azonban legalább másfél évtizeddel korábban készült. Amikor a képen felbukkanó fiúcskáknak még sejtelmük se lehetett arról, mi vár rájuk a XX. században.