Vagy inkább a kettő torkolatát mutatja ez az ötvenes években készült fotó, amit a korra jellemző nagyon könnyű papírra, elég rossz minőségben nyomtattak. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának 30 filléres lapját 1958. március 28-án adták fel Szolnokon.
A képeslap alján az szerepel, hogy a fotó a Kossuth Lajos utcát ábrázolja. Azt hiszem, ez csak részben igaz, hiszen a kép jobb szélén látható – ma már nem létező – patika a Szabadság téren állt egykor. Mellette a Varga Katalin Gimnázium épületét látjuk, amit majd csak jó négy évtizeddel később bővítenek a patika telkét felhasználva. A kép korának azonosításában segíthetnek a bíróság épülete előtt lévő hatalmas fák, amelyekhez hasonlók akkor tűnnek fel az egykori fotókon, amikor még egyetem működött itt, azaz 1956 előtt.
A kép nem is igazán a házak miatt, hanem a közlekedési eszközök okán lehet érdekes. A bal alsó sarokban egy két lovas fogat baktat a városközpont felől a híd irányába. Még a hetvenes évek közepén készült filmeken is gyakran feltűnik ilyen szállítóeszköz Szolnokon.
A kép közepén két autóbuszt látunk, amelyek akár a fotózás időpontjának azonosításában is segítségünkre lehetnének, hiszen mintha az első járművön még a MÁVAUT felirat szerepelne. Márpedig a MÁVAUT 1953-ban átalakult Autóközlekedési Vállalattá (AKÖV), így ha jól veszem ki a feliratot, a fotónak legalább öt évvel azelőtt kellett elkészülni, hogy feladták. Persze lehet, hogy tévedek, hiszen az első autóbusz – a hátul dupla tengelyes – márkáját sem tudom azonosítani, egyetlen tippem az lenne, egy Skodával van dolgunk. A mögötte álló viszont egyértelműen egy 30 személyes Rába Special, ami akár 1938 óta is szolgálhatta az akkori utazóközönséget.
További érdekessége a képnek a patika előtt látható útjelző oszlop, három iránymutató táblával. Ma már igencsak meglepődne az utazó, ha egy ide kihelyezett tábla alapján kellene tájékozódnia. Feltételezem egyébként, hogy a Szabadság tér, azaz a Tisza-híd belvárosi hídfője 1962-ig nézhetett ki így. Az új híd építésekor emelhették meg annyira a tér talajszintjét, hogy az már messze nem volt síkban a patika padlójával.
