1638 napja zárta be kapuit a Tiszaligeti strandfürdő. Az idén 60 éves komplexumnak 1019 napja kellett volna ismét megnyílnia. A szolnokiak minimum 1019 napja nem tudhatják, hogy pontosan mi történik vagy nem történik a város legnagyobb strandja területén, és legalább ennyi ideje nem árulják el nekik, mikor is nyithat ki ismét az a strand, aminek felújítási költségeit majd nekik kell megfizetni. Holnap már 1639. napjánál tart a beruházás, és minimum 1020. napjánál a hallgatás.

Hónapokkal ezelőtt befejeződött a Pelikán hotel bejárata fölötti lépcsőjének az át- és beépítése. Így hónapok óta nincs a helyén az az emléktábla, ami a szolnoki gettó helyére is emlékeztetett. A fal, ahol tavaly még látható volt, most egy üzlethelyiségben van. De hol a tábla? Ami nem egyszerűen csak egy tábla, hanem egy fontos mementó is. Kinek lenne a dolga, hogy ez a tábla ismét látható legyen, és emlékeztessen? Az nem lehet, hogy már ekkora a baj a szolnoki fejekben!

Gazdag ország vagyunk. Úgy rohadnak szét körülöttünk épületek, mintha naponta kettőt építhetnénk helyettük. A Tisza partján, az úgynevezett Mentetlenen, az Üdülősor utcában egykor közpénzből épült a megyei tanács üdülője. Gyönyörű kilátás a torkolatra egyedi épületekből, de mindenütt csak a pusztulás.

A belvárosi templommal szemben gyönyörűen felújítottak egy régi szolnoki házat. Az utcafrontra tetszetős ereszcsatornákat tetetett az építtető. Hiba volt? Nagy a baj, ha igen. Mert a hiba nem nála van. Ha el akarták lopni, miért hagyták félbe? Ha csak rongálni akartak, miért nem tört el a kezük? Hol a hiba?