2025.08.27. (szerda)

Ugyanaz kétszer

Ugyanaz kétszer

Dátum:

A Kossuth teret ma Nyugat felől lezáró társasház számtalan fotón és képeslapon feltűnik. Természetesen nem szépsége vagy különlegessége, inkább a helye miatt. Nekem is van két olyan lapom, amelyek szinte ugyanabból a szögből ábrázolják, ám különböző időpontban.

A Kossuth teret ma Nyugat felől lezáró társasház számtalan fotón és képeslapon feltűnik. Természetesen nem szépsége vagy különlegessége, inkább a helye miatt. Nekem is van két olyan lapom, amelyek szinte ugyanabból a szögből ábrázolják, ám különböző időpontban.

A Bakonyi Béla által fotózott színes képeslapról már írtam szűk három évvel ezelőtt. Akkor azonban valamiért nem foglalkoztam az ugyanezt a házat Horváth Zoltán által megörökítő, fekete-fehér anziksszal. Holott egymás mellé rakva a két lapot, apró, ám érdekes különbségeket fedezhetünk fel rajtuk.

Konkrét bizonyítékom természetesen nincs a dologra, de azt feltételezem, hogy a két lapon használt fotók közül a színes készült korábban. És nemcsak azért, mert bár méretében nagyobb és ugye színes, ám ötven fillérrel olcsóbb képeslapról van szó. Egy-két részlete miatt gondolom, hogy a színes fotó az idősebb.

Hogy pontosan mikor dolgoztak a név szerint ismert fotósok – ami elég ritka a magyar képeslapok esetében -, arra ismét csak viszonylag szélesebb, és bizonytalan időintervallumot tudok mondani. Mivel a színes képeslapot 1972. február 29-én adták postára, biztos, hogy a képnek ez előtt kellett készülnie. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy az úton milyen gyér a forgalom, illetve a fotók jobb szélén még látható a Steiner-féle ház, akkor azt kell mondanunk, a fotósok valamikor a hatvanas évek második felében dolgozhattak. Amiatt pedig, hogy a képek középpontjába komponált „fradi” – eredetileg zöld-fehér – ház már áll, sőt lakott is, azt is mondhatjuk, hogy a fotósok csak 1964 vagy inkább 1965 után dolgozhattak. Lehet, hogy tévedek, de mivel van olyan képeslapom, amin a Kossuth téri Munkásmozgalmi szobor már áll – az szerintem 1964-ben került a helyére -, viszont a teret záró társasházat még daruk építik, feltételezem, hogy ez az épület csak a hatvanas évek közepére készült el. Tehát a két fotós valamikor 1965-1968 között dolgozhatott. A képeken látható emberek ruházata alapján Bakonyi úr valamikor nyáron, míg Horváth úr inkább kora ősszel.

Hogy a színes lap fotója a korábbi, arra egyrészt bizonyítékot szolgálhatnak a 4-es út mellé telepített fák. A fekete-fehér képen már nagyobbak, a Kossuth utcában állók az első emeleti erkélyeket is takarják. Ugyancsak ezt támaszthatja alá a hatalmas virágágyás, amely a színesen még látható, a másikon viszont nem. Sőt fekete-fehéren a virágok helyén valami egészen érdekes bódé áll, oldalán külföldi feliratokkal. Nem hinném, hogy a még átalakuló, ráadásul komoly bontási munka előtt álló Kossuth téren valakinek eszébe jutott volna egy ekkora ágyást létesíteni.

Az utcai közvilágítás eszközei persze elbizonytalanítanak egy kicsit. A színes képeslapon, az imént említett virágágyás előtt ugyanis áll egy olyan háromfejes ostorlámpa, ami a fekete-fehéren hiányzik. Sőt, fekete-fehérben a társasház sarkánál lévő ostorlámpán már a fej sincs meg. Mivel az egyértelműen régebbi lapokon már láthatóak ezek az ostorlámpák, nem hinném, hogy a fekete-fehér fotó még a telepítésük előtt készült volna. Feltételezésem szerint ezen inkább már eltűnőben vannak a lámpák, és a helyükre az út fölé lógatott lámpatest került, amit egyik végén a mindkét lapon, a Steiner-féle ház mellett kikandikáló villanyoszlop tarthatott.

Bizonytalanságomat egy másik, az elektromos árammal összefüggő elemmel igyekszem elhessegetni. A fekete-fehér képeslapon ugyanis sokkal több tévé-antenna látható a társasház tetején, mint a színesen. Azaz az új társasház lakói szép lassan a hatvanas évek új vívmányához, a televízióhoz is hozzájuthattak, ami megkövetelte az antennák felszerelését.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Két képeslap ugyanarról a tekercsről

Szolnok főteréről a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata két olyan képeslapot is megjelentetett a hatvanas évek közepén, amelyekhez a felhasznált fotók nagy valószínűséggel ugyanarról a tekercsről valók. Igaz, az egyik még 1 forint 20 fillérért került forgalomba, a másikért meg már kettő forintot kértek. Évekig lehetett raktáron a tekercs, hogy aztán képeslap legyen a felvételeiből.

Titkok a háborúban

Vajon mi lehetett az a Mariházi társulat? Honnan hozták és hová vitték az ifjú Macskásyt? Aki Szolnokig kényelmesen utazott, majd társaival bement a városba, hogy ott a korzózókat szemléljék. Három nap híján négy évvel az első világháború kitörése után.

Ritkaság, ritka helyről fényképezve

Az újdonság erejével hatott rám ez az Arcanum felületén található képeslap, holott minimum száz, de inkább több éves. Az is eltartott pár pillanatig, hogy azonosítani tudjam, hol is járunk Szolnokon. Szigeti Henrik a Kaszinó elől, nagyjából a mai buszmegállótól fordította kameráját a Kossuth tér felé.

Az utolsó optimista képeslap

Ez a Budapesten készített szolnoki képeslap egészen biztos, hogy 1989. február 1. és 1990. január 8. között lett nyomtatva, amiből talán az is következik, hogy Csobaji Előd, az MTI fotósa az előző évben örökítette meg az MMIK-t, a Kossuth téri szökőkutat és a fénykorát élő Tisza szállót.