2025.08.27. (szerda)

Újrahasznosítás

Újrahasznosítás

Dátum:

Néhány funkció nélkül maradt oszlopnak új szerepet találtak az utcára üldözött dohányosok, a Madách utca elején, az egykori telefonközpont bejáratánál. Mert hová is lehetne itt dobni a csikket? A földre? Onnan egyszerűen össze lehet söpörni. A kukába? Az nincs a környéken. Valami saját kis csikktartóba? Az túl európai lenne. A legkézenfekvőbb helyre? Igen. Be kell gyömöszölni a cigarettavégeket a régi oszlopok tetejébe. Majd csak lesz velük valami.
Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Győz az igénytelenség

A város értékes kiállításainak, remek programjainak alig van köztéri plakátja, tehát nem is tudnak róluk csak a nagyon kíváncsiak. Az viszont az egész városnak világos, hogy valahol kubai salsat lehet majd tanulni. Mert ilyen igénytelen, ideiglenes plakátokkal minden további nélkül tele lehet szórni Szolnokot. Ki ad erre engedélyt? Ki gondolja azt, hogy ez így rendben van? Miért kell nekünk közösséget vállalni az igénytelenséggel?

Csapnék a kezükre

Tudom, durva, hogy a Tisza-part sétányának új korlátján lévő firkákról nekem egy durva, középkori törvény jut eszembe. Igen az, ami a tolvajok kezéről rendelkezett. Mert szerintem ezek az agyatlan amőbák, akik csak így tudnak nyomot hagyni maguk után, a rendet és a szépet lopják el tőlünk. De rácsapnék a kezükre!

Humor vagy szemétség?

Lehet humor, lehet street art, lehet kedves fricska vagy ordenáré szemétség az egykori pártház mögött álló - térdelő - Ivó lány kezébe törött poharat rakni. Avagy mindez lehet a belvárosi átmulatott éjszakák jelképe, üzenete, összefoglalója vagy a bulikból kimaradó városlakók képletes képen törlése. De nem lehet csak egy törött pohár, meg egy szobor, meg egy város külön-külön!

Megszaladt a sószóró

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Az időjárás egyébként is kiszámíthatatlan, a hó ahogy jön, el is megy. A jó szándék meg néha kevés. De hagyjuk a bölcsességeket! Maradjunk egy szimpla kérdésnél. Mégis mi volt a cél, amikor a belvárosban ösvényszerűen szórták ki a síkosságmentesítő anyagot? Szó se róla: érdekes minták keletkeztek a díszköveken. Vagy direkt ezt akarták? Nem vitatom: vidám pillanatokat okozott az ismeretlen alkotó.