2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (25.): Tiszai hajósok tere

Utcasoroló (25.): Tiszai hajósok tere

Dátum:

Nem gondoltam, hogy a Tiszai hajósok tere elnevezés még nincs négy évtizedes. Azon pedig kifejezetten megdöbbentem, hogy ezen a helyen milyen módon próbált nyomot hagyni 1919-ben a várost megszálló román hadsereg parancsnoka. Történelmi kalandokban bővelkedő közterület.

Azt hiszem, a Tiszai hajósok tere igazából csak 2011 januárjában született meg, amikor a Tiszaligetbe vezető gyaloghíd, és annak farvizén e tér rehabilitációja elkészült. Korábban egy jellegtelen parkoló volt, bozótossal, kaviccsal leszórt sétányokkal és persze a Tisza-part közelségével. Nem nagyon használtuk, nem nagyon jártunk erre, talán a nevét sem tudtuk. Amióta ott a híd, a kulturált környezet, a város szerves része. A tavasztól induló szabadtéri programoknak, a térre települt vendéglőknek köszönhetően pedig szeptember végéig Szolnok egyik találkozó- és szórakozóhelye.

Kialakulásáról nincsenek pontos információim, de azt gondolom, a XIX. század végéig a Molnár utca folytatása volt a Sóház utcán túl, a folyóig. Ha mesélni tudna, biztos érdekes sztorikat adna elő a Tiszáról vizet hordó asszonyokról, az erre munkába járó vízimolnárokról, a jellegzetes bőgőhajókon szolgáló legényekről, az Erdélyből érkező sóról, fáról. Térré válása szerintem 1899-ben, a zsinagóga megépülésével kezdődött. Akkor még a folyó és az izraelita templom között a Szigony utca is bele torkollott. Valószínűsíthetjük, hogy a térré váló közterület legrégebbi, ma is álló épülete nem is a zsinagóga, hanem a Galéria étteremnek otthont adó épület.

Másik látványossága a félig a Sóház utcához tartozó Barta-palota, ami valamikor a XX. század első évtizedében készült, és a városi legenda úgy tartja, hogy az ötvenes években az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kiképző iskolája működött benne. Pincéjében – ahol ma éttermek vannak – meg talán még cellák is lehettek. A tér neveinek változása nem teljesen világos, az azonban biztosnak tűnik, hogy a XX. század elején, amikor a ma is álló, jellegzetes épületei készültek, Erzsébet királyné nevét viselte.

Meglepő azonban, hogy 1919 és 1926 között két másik elnevezése is ismert, amelyek az 1919-es Tanácsköztársaság leveréséhez, pontosabban a román megszálláshoz köthetők. Ugye történelmi tény, hogy a bolsevik diktatúra összeomlása után, az Alföldet megszálló román, királyi csapatok Szolnokot is birtokba vették jó néhány hónapra. Ismerve a XX. század történelmét, ne nagyon csodálkozzunk azon, hogy a megszállók hosszabb időre akartak berendezkedni, aminek egyik jele volt a Szapáry utca végén, Mária román királynő monogramjának kirakása virágokból. Amiből következőleg állítólag a Román tér nevet viselte a közterület.

Ugyanakkor Cseh Géza sokat idézett Szolnok város utcanevei című könyve Szófia tér néven is jelzi ugyanebben az időszakban ezt a helyet. Ami pedig a virágágyást kialakító, román városparancsnok feleségének nevére utalhatott. A magam részéről e két elnevezést maximum történelmi érdekességként, de komoly fenntartásokkal kezelném. Nem hinném, hogy Trianon után még hat évvel ilyen nevet viselhetett volna egy közterület Szolnokon.

Az azonban biztos, hogy 1926-tól ismét Erzsébet királyné a neve szűk másfél évtizedig. A második világháború után ugyanis – a térképeket nézegetve – nemes egyszerűséggel megszűnt a neve, és lett a Ságvári út, majd körút eleje. Ami talán azért sem kapott sokkal több figyelmet, mert 1945-ben éppen ide sikerült száműzni a Hősök teréről – ma az SZTK előtti park – az első világháború áldozatainak emléket állító, Szentgyörgyi István által készített szobrot. Illetve a világháborúban megsérült, és közel három évtizedig raktárként használt zsinagógával se nagyon lehetett büszkélkedni.

Cseh Géza szerint a Tiszai hajósok tere elnevezés 1975-ben jelent meg először a térképeken. Ami egybevág a zsinagóga Szolnoki Galériává válásának és a város 900 éves jubileumának dátumával is, amikor azért előkerültek momentumok a város történetéből. Amit oly meglepő módon őriz ez a tér is.

(Nyári ismétlés: Ez az írás 2014. február 25-én jelent meg először.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Elszállt szálloda

A város jelképéről kapta a nevét, de nem akarom azt mondani, hogy ezért lett olyan a sorsa, amilyen. Ott áll a város közepén, mint egy szellemház, amit se működtetni, se lebontani nem éri meg. Hát akkor mi lesz vele? Megvárjuk, amíg összedől. Nem kellene!

Utcasoroló (39.) Volt Deák Ferenc u.

Hozzátéve, hogy Szolnokon 1894 és 1950 között volt Deák...

Szálloda a Tabán helyén

A történelem nem ismeri a "ha" szót. Ugyanakkor érdekes eljátszani a gondolattal, mi lett volna, "ha" valami másként történik. Például Szolnok esetében megvalósulnak azok a tizenöt éves tervek, amelyeket 1960-ban ismertettek. És a Tabán helyére nem új házak, hanem egy szálloda épül.

Utcasoroló (125): ’48-asok Szolnok térképén

Az emberiség, a nemzet és a város egykori nagyjaira emlékezés egyik módja a közterületek elnevezése. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek Szolnok térképe több mint 130 éve állít emlékeket. A 13 aradi vértanúból ötnek, igaz, az első, felelős kormánynál jobb az arány.