2025.08.27. (szerda)

Villogni jó?

Villogni jó?

Dátum:

A világ első közlekedési jelzőlámpáját 1868-ban helyezték üzembe. Magyarországon 1926-ban kezdett működni az első. Hogy Szolnokra mikor telepítettek először ilyet, nem tudom, szerintem legalább negyven éve. De hogy a működtetésük a mai napig gondot okoz, az biztos.

11-ajelzolampa1_400Péntek este negyed kilenc. A Szabadság téri közlekedési lámpák már nem működnek, így aki a Zagyva-híd felől akar átkelni a Tiszán, jobb, ha nagyon vigyáz. De erre persze van is ideje. Csupán percek és szerencse kérdése, hogy a Zagyván túlról át lehessen jutni ezen a kereszteződésen.

A Tabán sarkánál, az Ady Endre út végén is sárgán villog már a két jelzőlámpa. Közöttük viszont pirosan világít a visszaszámláló óra, ami csak egy picit zavaró. A hidak felől érkezve, pénteken este nem könnyű balra kanyarodni. De persze megoldható, és a statisztika szerint, csak körülbelül minden tízezredik kanyarodásra jut egy karambol, ami ugye nem is olyan rossz arány.

Péntek este negyed kilenckor végig az Ady Endrén… Nem villog minden lámpa sárgán. Az Arany János utcánál például működik. Nagyon helyes, hiszen ez a kereszteződés a város egyik legveszélyesebb közlekedési csomópontja. Kész csoda, hogy még nem épült ide felüljáró. Ha valahol, hát akkor itt kell pénteken este is működniük a jelzőlámpáknak.

És persze a főiskola elhagyott épülete előtt lévő zebránál is. Mert ott egyébként is akkora a gyalogosforgalom, hogy levezetése megoldhatatlan lenne segítség nélkül. Rémület ülne mindenki arcára, ha péntek este itt kikapcsolnák a lámpákat.

11-akeresztezodes2_400Ezekhez képest csak helyeselni lehet, hogy az Ady és a Ságvári kereszteződésében, a piac sarkánál sárgán villognak a lámpák. Ott tényleg felesleges lenne a működésük. Nem is értem, hogy egyáltalán minek szerelték fel oda ezeket a drága berendezéseket. Egyszerűbb lenne kiírni, hogy ez a kereszteződés egy szerencsejáték: vagy sikerül, vagy nem. A támogatók pedig a karosszérialakatosok.

Biztos van magyarázat. Mi egy olyan ország vagyunk, ahol mindig mindenre van valami magyarázat, meg egyébként se mi, hanem a másik tehet róla, és a használók egyébként se értenek hozzá, és ne pofázzon már bele mindenki mindenbe. És egyébként is minden úgy jó, ahogy van. Meg nálunk már a gondolkodás is pénzbe kerül, meg közbeszerzés, meg mutyi kell hozzá.

Szóval nem reménykedek abban, hogy egyszer a szolnoki jelzőlámpák normálisan fognak működni. Már az is eredmény, ha általában működnek. Voltak már kalandjaim a piac sarkánál hétköznap reggel!

Úgy tűnik vagy megoldhatatlan feladat a legnagyobb kereszteződésekben folyamatosan működtetni a lámpákat, vagy van valami titkos és megváltoztathatatlan indoka annak, hogy hétvégén sárgán villognak. Például olcsóbb a sárga villogás, mint a piros-sárga-zöld kombináció. Vagy környezetvédelmi okai vannak, netán ezzel akarják az elsőbbség adás gyakorlására késztetni a lakókat. Nem tudom.

Még az is lehet, hogy csak engem zavar, és velem van a baj.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Lakásfogságban (3.): Mi bátor férfiak

Mi minden legyen nálunk, mielőtt elindulunk otthonról? Fordultak már vissza szájmaszkért? Olvasási, szövegértési vagy számolási problémák lehetnek? Avagy csak bátrak vagyunk és majd ezt is megoldjuk okosban? Miért kell családilag bevásárolni? A lakásfogságból olykor kimozdulás gondolatai.

Hétvégi lámpák

Két autó karambolozott az Ady Endre és a Pólya Tibor utcák kereszteződésében, a Tabán sarkánál, vasárnap reggel. Egy héttel korábban, ugyanezen a helyen, szintén két autó alakította át egymás karosszériáját. A történetekben közös, hogy a közlekedési jelzőlámpa egyik napon sem működött.

Svájci bicska

Külföldön járva mindig azt nézem, hogy ott mi működik, ami nálunk nem. És vajon miért? Azt hiszem, ez nem kisebbrendűségi komplexus, hanem az örök optimizmus: ha már olyan büszkék vagyunk az eszünkre, néha használhatjuk is. Feljegyzések Svájcból.

Cinikus majális

Amikor nincs évforduló, hajlamosak vagyunk megfeledkezni az 1986. április 26-án hajnalban történtekről. Amiről napokkal később szereztünk tudomást, és talán ma sem tudjuk pontosan, mi történt, milyen következményei voltak és lesznek. Mindenesetre Szolnokon is cinikus időkben történt.