Biztos, semmi köze a hétvégi bulikhoz, a szándékos rongáláshoz, egyszerűen a zord időjárás szegte üvegszárnyát a Tiszavirág-híd lábánál, a szökőkútban az egyik kérésznek. Egy éve ugyanilyen véletlennek köszönhetően előbb egyikük szarva, aztán másikuk farka tört le. A Fagy meg a Nap lehet az oka, hogy amíg nincs víz a medencében kérész életű a kérészek biztonsága

A védelemre érett Templom utca elején néhány hónappal ezelőtt gyönyörűen felújították a Bányakapitányság egykori épületét. Március végére így néz ki. Értelmetlenül, eszetlenül összefestette valaki. Nemcsak a tulajdonosnak okozva kárt, de Szolnok egyik legszebb utcájába belerondítva, minden lokálpatriótát összemaszatolt. Hol vannak ilyenkor a várost pásztázó kamerák? A sok egyébre ráérő rendőrök? A rongálók azonnali előkerítésére buzdító politikai felháborodás? Az ilyen festékeket árusító boltok számonkérése? Hosszú-hosszú várost takarító közmunkára ítélném azt a "hülyegyereket", aki nem fogja fel, hogy az önkifejezése agyatlan rombolás.

Nemcsak Szerencsen, de Szolnokon is volt egyszer egy cukorgyár. És talán az itteni kerítéséhez is kikerülhetne egy ilyen nem reklám tábla. Mementóul a gyárnak, ami sokaknak adott munkát, emlékül a magyar élelmiszeripar fénykorának, és azoknak a környékbeli embereknek, akik évtizedeken keresztül cukorrépát termeltek.

A szolnoki "utcai művészek" kedvenc felületei a közlekedési táblák és minden fal, amelyik nem sajátjuk, azaz ahol más tulajdonát csúfíthatják, és tehetik tönkre. Szellemi színvonalukat a békás szökőkút vízköpői alatt kereshetjük. Konkurenseik az utcai hirdetők, akik bárhová, bármit képesek kiragasztani. A két "művészeti ág" támogatói pedig a közterületeinket pásztázó kamerák felügyelői, a rend valamint a közterület őrei.