2025.10.14. (kedd)

Összeért két bicikliút

Összeért két bicikliút

Dátum:

Az elmúlt években többször elhatároztam, hogy átkerékpározok Tószegre. Sőt, nem egyszer neki is vágtam, aztán a gáton zötykölődve, meg a szűk és forgalmas főutat látva, mindig szomorúan adtam fel a tervemet. Most már nem lehet kifogásom. Bringaúton is összeér a két település.

Szolnok belvárosától nagyjából tíz kilométerre van Tószeg – felénk eső vége. A Tisza jobb partján, Szolnoktól délre eső következő települést eddig is meg lehetett közelíteni kerékpárral, bár kellett hozzá nemi elszántság vagy bátorság. A jó évtizede kiépített szolnoki kerékpárút-hálózat arra felé tartó ága eddig ugyanis a városhatárnál véget ért. A tószegi „gyártelephez” vezető helyi út pedig onnan még vagy két kilométerre fogyott el. A kettő között előbb a gát tetején lévő földúton, majd mivel a gát és a Tószeg irányába vivő főút egybeesett, az autók között, egy elég rossz minőségű úton és padkán lehetett áttekerni. Biztos, sokan megtették, én inkább kihagytam.

Az év elején vettem észre, hogy a két régebbi kerékpárút közötti szakasz nagyjából elkészült. Kipróbálni azonban csak most volt alkalmam. Szóval irány Tószeg!

Szolnok belvárosából, a Tisza jobb partján először a viacoloros, mellvédes sétányon, általában gyalogosok, futók és kutyások között tekerhetünk a húsüzemig. Onnan a gát tetején lévő aszfaltúton előbb a vízügyesek telephelye – a kerítés mögött ott áll egy Hoffer-traktor -, majd amolyan magára hagyott földek, végül pedig a szennyvíztisztító mellett juthatunk el a volt cukorgyári lakótelepig és a néhai Mezőgépig. Ez után következik a 4-es úti felüljáró, ami nagyjából az első négy kilométer megtételét is jelzi, és aminek a túlsó végén tábla hívja fel a figyelmet, hogy balra Tószeg felé, egyenesen pedig az ipartelepekhez vezet a kerékpárút.

Innen a város határáig újra a gáton, egy elég jó állapotban lévő bringaúton tekerhetünk. Bal kéz felől tipikus ártéri erdők, jobbról pedig előbb a vízügyi szakképzési telephelye, majd egy zártkertes rész, végül a vegyiművek lakótelepe mellett hajthatunk el. Ha közben lenne kedvünk megállni, akkor a bokrok között „megcsodálhatnánk” a volt vegyi strandot, kicsit távolabb pedig a gyár egykori művelődési házának különleges, mázas burkolatát. Ha nem állunk meg, akkor nemsokára egy újabb szivattyúház mellett tekerhetünk el, majd újra kiérünk a főút mellé, aminek a túloldalán a vegyiművek romosnak tűnő, de láthatóan működő üzemeit és raktárait szemlélhetjük. Innen még nagyjából egy kilométer a „kutyagyár”, ahol Szolnok is véget ér. A legutóbb, amikor erre tekertem – azaz tavaly ősszel – eddig tartott a kerékpárút.

Most azonban további, nagyjából nyolcszáz métert bringázhatunk a gát tetején Tószeg irányába. Azonban most még érdemes vigyázni, mert a viszonylag friss aszfaltcsík szegélye nem lett befejezve, így néhol tíz-húszcentis kerékgyilkos buktatók vannak az ú mentén. Remélhetőleg valamikor kerül ide valami kő, és talán ugyanolyan sárga festés is, mint a főút keresztezése utáni, immár a gát túloldalán, a szántóföld szélén vezető szakaszra. Az a rész ugyanis nagyon klasszul be lett fejezve. Miként a főúti kereszteződés is profi, hiszen ott napelemes, sárgán villogó lámpa és sárga felfestés figyelmezteti az autósokat és a kerékpárosokat. A korlátok és a táblák is teljesen rendben vannak, így ez az átkelő nemcsak az új szakasz leglátványosabb része, de a legjobban kitalált is.

Ahonnan nagyjából még egy bő kilométerre ér véget az új szakasz, és egy bekötőút után kezdődik a régi, jóval vékonyabb aszfaltcsík. Ezen még látszanak a kettéosztás fehér vonalai, bár két bringás csak nagyon óvatosan fér el itt egymás mellett. Ugyanakkor a kerékpárútnak ezen a szakaszát lámpák is megvilágítják, ami gondolom, főleg az őszi-téli időszakban jön jól azoknak, akik nem hobbiból bringáznak arra.

Tehát a Tisza bal partján fekvő szomszédos települések után, immár a jobb parti első község is elérhető biztonságos kerékpárúton. Hogy meddig lehet hasonló körülmények között továbbtekerni, az előttem még titok, de majd megfejtem.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Angyal szállt le Szolnokon

A habos isler, a RepTár és a Tiszavirág Fesztivál mellett van még egy olyan szolnoki "találmány", amire sokkal büszkébbnek kellene lennünk. Ráadásul lassan felnő egy nemzedék, akiknek ez meghatározó diákkori emléke. Az Ádámok és Évák ünnepén angyal szállt át a Szigligetin.

Szolnok 1919-es utcanevei

Miként a Kertvároshoz a női nevek, Szandaszőlőshöz a gyümölcsök, a Scheftsik-telephez pedig a virágok, ugyanúgy tartoztak a Széchenyi-lakótelephez a Tanácsköztársasághoz köthető nevek az utcatáblákon. Egy-kettő máshol is felbukkant Szolnokon, az utolsót alig hat éve cserélték le.

Múltunk táblái

(NYÁR) Nem tudom, milyen régi lehet Szolnok legidősebb, ma is az eredeti helyén lévő utcatáblája, de néhány olyat látni még, amely akár a nyolcvanon túli is lehet. A közterületek elnevezését illetve a házak számozását jelző táblák éppúgy dokumentumai a kihelyezés időszakának, mint a későbbi koroknak.

Gyár állt itt

Talán a mai szolnoki gyárak és nagy munkáltatók is egyszer olyan legendái lesznek a város történetének, mint amilyenekké sok évtizeddel ezelőtt a Vegyi, a Cukorgyár, az ÁÉV, a Mezőgép vagy éppen a környék téeszei lettek. Igaz, többségük jóval több volt, mint szimpla munkahely.