Volt egyszer egy álom Szolnok új városközpontjáról. Volt ennek az álomnak egy képe, egy modern szállodáról. Aztán szétfoszlott az álom. Szolnok közepén viszont ott maradt ennek az álomnak nagyon sok nyoma és következménye. A tönkrement fényreklámmal, a pusztuló épülettel, a funkcióváltásból következő, száradó ruhákkal. Szolnok közepén járok, egyszer majd rád találok.

Egy pillanatig sem vitatnám, hogy ennek a vasszekrénynek a tartalmára szükség van a Szapáry úton. Nem hozzáértőként arra se tennék javaslatot, hogy esetleg máshová is el lehetne helyezni. Csupán laikus városlakóként arra hívnám fel a figyelmet, hogy a volt Nemzeti Szállóval szemben ez valami borzalmas látvány. Van gazdája? Vagy ha évekig jó volt így, akkor marad még pár esztendeig.

Biztos, hogy a város egyik legszebb pontjára, a színház elé kell kihelyezni ezeket a szelektív kukákat? Az is biztos, hogy három parkolóhelyet kell ezeknek elfoglalniuk? Híve vagyok a szelektív hulladékgyűjtésnek, de azért a városkép sem egy utolsó szempont. Miként előadások idején a parkolás sem. Éppen ezért nem lehetne ezeket a kukákat a színház melletti parkolóba, esetleg a mögötte lévő utcába "elrejteni"? Hogy a nemes cél, a városkép és a kényelem is megmaradjon.

Nem vagyunk egyformák, eltérő dolgok tetszenek, más reklámok jönnek be. De azért nagy lehetőségeket rejt a fröccsöntő ipar és a naív szobrászat számára, ha a Szent Miklós Gyógyszertár után a Kossuth, a Széchenyi, vagy a Pelikán és a Pingvin patikák is hasonló, városképileg minimum érdekes marketingeszközhöz folyamodik.