Poldi bácsi az Égigérő fűben mindig azt mondogatta, hogy neki csak az a szép zöld gyep, az fog nagyon hiányozni. Nekünk meg itt, Szolnokon, a való életben egy-két olyan Poldi bácsi hiányzik nagyon, akik a közterületeinken rendszeresen sétálva észrevennék a kisebb-nagyobb hibákat, problémákat, és beszólnának a "központba", hogy hol és mit kellene kijavítani. Mert akkor talán a Verseghy parkban sem várna hosszan a megmentőire a képen látható elektromos szekrényke.

Lehet, hogy csak engem - vagy keveseket - zavar. Még az sincs kizárva, hogy ez nem a végleges állapot. Mivel azonban a szolnoki Szapáry út régi házaival már oly sok csúfságot elkövettek, egy picit azért félek a néhai Kádár cukrászda új homlokzatától. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy ez a színválasztás egy elvileg helyi védettség alatt álló, városi tulajdonban lévő, szecessziós házon helyénvaló? Ez ebben a formában nagyon elképesztő. Megcsúfolása a háznak és a múltjának.

Szolnok a félmunkák városa. A tiszaligeti Aréna utcában - a pólócsarnok mellet visz a futópályához - nagyjából 3 hónapja ritkították az erdőt, és azonnal aprították a nyesedéket. Aztán hazamentek a legények. A nyesedékhalmok egy része pedig azóta is ott rohad az út szélén. A fűrészre, az aprítógépre volt pénz, a szállításra nem? Vagy más dolga lett volna? Netán ez valami terv? A város rendjéért felelősek közül 3 hónapja senki nem járt arra? Gyorsan-gyorsan egy képviselőjelölt kamerával szaladjon, mert három hétig még bennük bízhatunk!

Ültess egy fát, és nem éltél hiába. És, aki kitör egy fát? Vagy négyet? Mint például az Aradi tizenhármak kopjafái közelében. Miért?