Hogy pontosan mi célt szolgáltak a Tiszaparti sétány monitorjai, nekem nem sikerült megfejteni, mert vagy nem működtek, vagy hibaüzenetet küldtek, amikor próbálgatni akartam őket. Lehet, hogy más is hasonlóan járt párszor, és ököllel fejezte ki nem tetszését? Tette annyira értelmetlen volt, mint a hónapok óta semmire se jó utcai monitorok.

Ez a Szapáry utcai ház az előző századfordulón már Szolnok korzóján állt. Ez a Szapáry utcai ház jövőre már biztosan nem lesz a helyén. Mint oly sok régi szolnoki ház, ez is menthetetlenségig pusztult. A magántulajdon védelmében. A helyi önkormányzat és polgármesteri hivatal tehetetlensége miatt. A szolnokiak "ráhagyásával", a szolnokiak szégyenére. Milyen lehet a jövője egy pusztuló városnak?

Aki dolgozik, az hibázhat. Mondjuk, nem tudom, hány táblát kellett ahhoz benézni, hogy egy kamion az Árkádig navigálja magát. És vajon mi lehetett a cél? Hány nagysúlyú teherautó számára tilos úton hajtott keresztül addig? Vagy nem a kamionos hibázott? Nincsenek kint táblák? Vagy nem jól láthatók? Vagy esetleg van olyan vállalkozás Szolnok belvárosában, amelyik a kamionos szállítást is megengedheti magának? Ja! Ez nem kérdés volt, hanem kijelentés. Az üzlet, a személyes haszon mindig felülírhatja a köz érdekét.

Volt idő, amikor a nagyvállalatok még figyelmet fordítottak például arra is, hogy a dolgozóik viszonylag normális - azaz emberi - körülmények között ingázhassanak. És ebből kifolyólag viszonylag zárt buszmegállókat építettek. Az egyik ilyen utolsó mohikán a Besenyszögre vezető út mellett szolgál és pusztul. Milyen jó lenne megmenteni, már csak a tetején lévő egykori céglogó miatt is.