A Baross utca páratlan oldalán áll ez a tábla, ami elvileg azt tiltaná, hogy a belváros felől érkezők befordulhassanak az Ostor utcába, illetve visszaforduljanak itt. A feltételes mód azért indokolt, mert a tábla jelenleg a kínai bolt felé van fordítva. Azaz oda tilos visszafordulni. Egyszer már morogtam az elforgatott táblák miatt. Most morgok újra, mert ez egy veszélyes szórakozás. És nem lenne tilos észrevenni.

Szolnokon szobrokat avatunk, rombolunk, áthelyezünk, újraöntünk avagy csak róluk vitatkozunk. Közben a város egyik legrégebbi köztéri szobrának a torzója lassan, de biztosan pusztul a Belvárosi Nagytemplom tövében. A Templom utcai csonkon már egy fa is kinő. Minden városnak van Szentháromság szobra. Nekünk is. Csak ez ilyen. Ilyen szolnoki.

Valamilyen csoda folytán a két héttel ezelőtt AKB-re állított Baross utcai telefonfülke pár nap alatt megtisztult. Nem szeretném ezt a rovatot a szolnoki telefonfülkék oltárán feláldozni, de hátha vannak még csodák. Mert lepusztult telefonfülkék még akadnak Szolnokon. Például a Centrum és a néhai pártház között. És ez se ma lett ennyire elhanyagolt, azaz jó ideje A Kivert Biztosíték (AKB) rovatba kívánkozik. Tudok hinni a csodákban.

A Tallinn városrész egyik fáján élő mókuscsalád feje megunta, hogy olykor nem tudja használni odúja bejáratát, mert mindenféle alakok pont a bejárata elé parkolnak. Szerzett hát egy jól megfogalmazott, rikító színű táblát, pár nagyobb szöget, meg egy kalapácsot. De nem tudta felszögelni a táblát, mert a mancsaival csak egy mogyorót bír el. Szerencsére a Vásárhelyi Pál utca egyik lakója is hasonlóan érzett, és ő már tudta használni a kalapácsot, a fát meg nem kérdezték. Így most rend van a Tallinn városrész egyik bejáratánál.