2025.10.14. (kedd)

Hadüzenet vagy tárgyalás

Hadüzenet vagy tárgyalás

Dátum:

- Magának tegnap meg kellett volna halnia - vágta köszönés helyett a százados arcába Zita, majd lehuppant mellé a Tünde egyik asztalához. - Mi a frásznak kellett ránk rontania? Egyedül maga a felelős a vezérigazgató úr állapotáért, amit nem is fogom titokban tartani.

- Ne legyen csacsi! Se neki, se magának nem tenne jót, ha kiderülne, hogy nem a feleségével, nem az otthonában, viszont ruha nélkül, félreérthetetlen helyzetben lett rosszul - válaszolta nyugodt hangon a rendőr.

– Magának tegnap meg kellett volna halnia – vágta köszönés helyett a százados arcába Zita, majd lehuppant mellé a Tünde egyik asztalához. – Mi a frásznak kellett ránk rontania? Egyedül maga a felelős a vezérigazgató úr állapotáért, amit nem is fogom titokban tartani.

– Ne legyen csacsi! Se neki, se magának nem tenne jót, ha kiderülne, hogy nem a feleségével, nem az otthonában, viszont ruha nélkül, félreérthetetlen helyzetben lett rosszul – válaszolta nyugodt hangon a rendőr, miközben azt fürkészte a Szapáry úti cukrászdában, hogy hallhatja-e őket idegen. – Egyébként minden rendben volt a mentőkkel?

– Hát persze – szisszent fel Gulyás nővére. – Látszott rajtuk, hogy pontosan értik a szituációt. Egy haldokló pucér férfi, meg egy zokogó nő egy félig üres lakásban. Pedig olyan jól alakult minden.

– Mi alakult jól?

– Ahhoz magának semmi köze. Ez csak rám és Gézára tartozik.

– Géza? Kadlacsek úrnak keresztneve is van. Nagyon hamar összejöttek. A daliás alkatába szeretett bele?

– Menjen a fenébe – ugrott fel Zita az asztaltól. – Ezért hívott ide? Egyáltalán mit akar tőlem?

– Ide figyeljen! – Emelte fel a hangját a rendőr, és egyértelműen intett a nőnek, hogy üljön vissza. – Ha maga tudott róla, hogy engem tegnap el kellett volna tenni láb alól, akkor az a minimum, hogy bűnrészességgel fogják meggyanúsítani. Ha kiderül az is, hogy közben a vezérigazgató úrral hempergett, miközben Karibi-szigetekről ábrándozott, akkor biztos lehet benne, hogy egyrészt a felesége egyenként tépi ki azt a gyönyörű vörös haját, másrészt annak a bűnszervezetnek a tagjává minősítik, aminek magához hasonló tudatlan és beképzelt tagja volt az öccse. Meg nem szólaljon, mert nem fejeztem be – emelte fel még jobban a hangját. – Nem akarom tovább keseríteni, de ne ringassa magát abban a tévedésben, hogy az öccse vagyonából egyetlen fillért is átengednek magának. Az a pénz ugyanis nem az övé volt. A legjobb lenne, ha szépen kiszállna ebből az egész történetből, és ismét ugyanannyit foglalkozna az öccsével, mint előtte.

– Akit megöltek?

– Mi a francnak ölték volna meg? Hogy ezt az egész kalamajkát, amit maga meg a barátai okoztak, a nyakukba vegyék? Ez úgy kellett nekik, mint üveges tótnak a hanyatt esés, már elnézést.

– Akkor engem miért akarnak megölni?

– Ki akarja magát megölni?

– Hát azok, akik a nyakunkra küldték Zolika főnökét a Szigonyhoz, aztán meg eltették láb alól. Meg azok, akik ki akarták nyírni Lacit és magát is. Tudnia kell, hogy kik ezek, és mit akarnak. Nem vagyok teljesen hülye – mondta halkan Zita, és a hajára tolta a napszemüvegét, hogy a százados szemébe nézhessen. – Maga nem juthatott be tegnap kulcs nélkül abba a lakásba. És tisztában kell lennie azzal is, hogy Laciéknál van egy notesz, amiben minden szereplő és pénzmozgás benne van. Ja, és keresztek azoknak a neve mellett, akiket ki kell nyírni. De, ha jól vettem ki Gézám szavaiból, ez még mind semmi.

– Hogyhogy?

– Nem fogok mindent a maga orrára kötni – húzta ki magát Zita a széken. Megigazította a szemüvegét és a haját, majd közelebb hajolt a századoshoz. – Maga sokat tud, szerintem azt is, kik mozgatják a szálakat. Üzenem, hogy most már én is sokat tudok, és ha már bűnrészes lettem, akkor a pénzből is kérem a részemet.

– Maga teljesen meghibbant!

– Lehet. Viszont nincs mit vesztenem. Maga tegnap szétcseszte az álmomat. A kezembe veszem a sorsomat. Szóval döntsék el, hogy hadüzenet vagy tárgyalás – ezzel felállt, és nyugodt léptekkel kiment a Tündéből.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egy zsák

- Egyértelmű, hogy ’89 karácsonyán, amikor az egész ország a romániai forradalom közvetítését nézte a tévében, történt valami a Ságvári körúti OTP-ben. Ványai verziója szerint, pár nap alatt ő pakolt ki onnan 200 milliót. Más források arra utalnak, hogy sikkasztás történt. Míg vannak, akik szerint vagy kitaláció ez is, vagy valakik szeretnék eltitkolni a történteket.

A szandai hagymaszedő

Szergej reggel hat óra óta egyedül szedte a hagymát a szadai kiskertek közé beékelődött szántóföldön. Lehet, hogy nem is Szergej volt, hanem Misa, Maxim vagy valami egészen más. A Vörös Hadsereg egyenruhájában, pár számmal nagyobb csizmájában görnyedt a tűző napon a barázdák között. Délutánra megsajnálta, és elindult felé egy karéj vastagon kent zsíros kenyérrel, meg egy palack vízzel.

Hulla a Vegyinél

- Visszahelyezhetnék már azt a Laci gyereket, mert a hülye balesetek hozzá tartoznak - mondta mosolyogva a pocakos rendőr, amikor a kapitányság kapuja melletti árnyékba húzódva kezet rázott a századossal. - A Vegyiművek parkolójában találtak egy csókát, akin áthajtott valami méretes teherautó. Legalább két napja feküdt az út mellett a fák között, csak a szaga miatt vették észre.

Zajíró

A szűk belvárosi utcán elképesztő robajlás söpört végig. A kellemetlen, fémek csiszolódását idéző hangok az egymással szemben lévő társasházak homlokzati között pattogtak, majd mintha kigurultak volna az utca végén, úgy lett üres csend mögöttük. Az ablakhoz ugrott, de csak annyit látott, hogy a túloldalon lévő házak ablakain is megmozdult a függöny, mások is keresték a kora reggelhez nem illő zaj okozóját.