2025.08.27. (szerda)

A tavasz jönne már!

A tavasz jönne már!

Dátum:

A tavasz, a zöldbe boruló fák, a hatalmasra növő gaz lehet az egyetlen megoldás mindarra, ami a Szolnokra vezető vasúti sínek mellett található. Sitt, háztartási hulladék, lomis maradék, szimpla szemét kisebb-nagyobb hegyekben, 1-5 méterenként, bokrok, fák alatt, utak mentén, mezőkön. Mintha egy szeméttelepre érkezne a vonat. Micsoda reklám! Micsoda szégyen. Nem másé. Csak a mienk. Közös!
Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kapuba állók

Nem egyedi eset. Hiába van felfestve az aszfaltra a hatalmas fehér X. Vannak, akik azt gondolják, az a parkolóhelyet jelöli. Hogy egy kapu elé áll? Kit érdekel? A lényeg, hogy le tudott parkolni. Más meg oldja meg a saját baját.

Döntöttek?

A Thököly úti körforgalomnál, a közeli üres telek szélén - szerintem közterületen - fekszik egy kidöntött hirdetőtábla. Olyan, mintha tövestől csavarta volna ki a vihar, a beton bakok is ott vannak még a végén. Valakinek útban volt? Vagy úgy döntött a tulaj, hogy a város egyik legforgalmasabb körforgalmában nem érdemes hirdetni? Akkor mi lesz megdöntött táblával? És mikor?

Apró figyelmetlenség

Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Emlék tábla

Gyerekkoromban a Tiszaliget egyik kihagyhatatlan attrakciója volt - a strand, a harci járművek, a kiállított repülő, a KRESZ-park mellett - a tó és a gát között lévő erdei tornapálya. Amihez hasonló nagyon sok volt az országban. Ma már talán egyik sincs meg, miként a szolnokinak is csak a nyomait találhatjuk a fák között. Negyven éves emlékeket ébresztenek. Nehogy elpusztítsák!