Tudom, hogy a Szapáry utcai egykori Nemzeti Szálló épülete magántulajdon. És nekünk csak annyi közünk van hozzá, hogy nézhetjük a sorsa alakulását. De ha már a földszintjén lévő bankokat nem zavarja, mi történik a fejük fölött, valaki szóljon a tulajnak, hogy az erkélyajtó nyitva, több ablak betörve. Így drága lesz életet lehelni ebben a szép épületbe. Pedig a kívülállók többsége bízik benne.

Volt egyszer egy kerékpárút. Talán az első Szolnokon. Szandára vitt a 442-es főút mellett. Ma is visz oda a gát tetején egy sóderrel foltozgatott maradék aszfaltcsík. Kellemes út.

A Pólya Tibor utca és a Szabadság tér sarkán - egykor - álló kuka (született Köztisztasági Szemetes) egy este, erősen felindult állapotában (egyesek szerint: illuminált állapotban) minden ok nélkül belekötött egy mellette elhaladó, tisztességes, városi polgárba. Szó szót követett, majd a kuka addig fitogtatta erejét, hogy a gyanútlan polgár kénytelen volt önvédelemből földre küldeni. Így legalább mindenki láthatja, hogy jár az a kuka, amelyik Szolnokon az emberére talál.

Nálam már többször kiverte a biztosítékot, hogy Szolnok belvárosában nem túl felemelő vasárnap reggelente sétálni. Egyszerűen azért, mert az utakon, a járdákon és szinte mindenütt ott vannak az előző este bulijainak, utcai lazulásának a nyomai. Biztos, hogy nem akarnak a szombat éjszaka nyitva levő szórakozóhelyek tulajdonosai összedobni egy kis pénzt a vasárnap reggeli takarításra? Lehet drágább a sör. És, akkor a nem bulizók is jól, vagy a jelenleginél jobban járnak.