Biztos, semmi köze a hétvégi bulikhoz, a szándékos rongáláshoz, egyszerűen a zord időjárás szegte üvegszárnyát a Tiszavirág-híd lábánál, a szökőkútban az egyik kérésznek. Egy éve ugyanilyen véletlennek köszönhetően előbb egyikük szarva, aztán másikuk farka tört le. A Fagy meg a Nap lehet az oka, hogy amíg nincs víz a medencében kérész életű a kérészek biztonsága

"Ez az a ház, ahol semmi se változik/ez az a ház, ahol áll az idő" Szolnok, József Attila út 18. Hogy ez a kép nem olyan régi, azt a bal felső sarokban látszó, és pár éve felújított tűzoltóság árulja el. Meg a Szolnokon különleges homlokzatú ház bejárati ajtajára szegezett "omlás veszély" felirat. De lehet, hogy a homlokzatot támasztó gerendákat is cserélték már, mert olyan régen szolgálnak. Gazdagok vagyunk. Fel sem fog tűnni, ha egyszer egy üres építési telek marad a ház helyén. Vagy mégsem? Ha ez a ház változna, akkor a város is változna. Elindulna az idő.

Szerintem nem véletlenül vannak hirdetőtáblák, hirdetési újságok és egyéb ósdi meg modern kommunikációs felületek, ahol el lehet juttatni a kereskedelmi üzeneteinket a remélt közönségnek. Szerintem az sem lehet véletlen, hogy a szerencsésebb történelmi fejlődésű városokban óvják az utcaképet az igénytelen reklámoktól. Szerintem az sem véletlen, hogy Szolnokon így lehet reklámozni. Ami persze baj. Szerintem.

Valamikor kevés volt belőlük. Negyven éve olykor még várakozni is kellett előttük. Eljárt az idő a nyilvános telefonfülkék fölött. Csak azért vannak, mert jogszabály írja elő a létüket. Kideríthetetlen, milyen forgalmat bonyolítanak. A legtöbbe persze keveseknek lenne kedve belépni. Vajon a jogszabály rendelkezik a karbantartásukról és a takarításukról? Vagy itt maradtak, így maradtak, a mi bajunk?