Lassan két hónapja takarítja a Tisza az árterét. Más szemetét hozza fentebbről, lerak belőle egy kicsit Szolnoknál, hogy aztán a mieinket is vigye tovább a lentebb élőknek. A civilizáció üzenete műanyag palackokban, végig a folyó mentén. Idén ezzel a szemétkoszorúval emlékezünk a cianidszennyezés 24. évfordulójára, mutatva, mennyit tanultunk abból a nagyobb bajból is.

Magyarország Európai Uniós történetében majd egy komoly fejezetet kell szánni az úgynevezett kötelező kommunikációnak és ennek az elemeinek. Mindezekre külön hatóság figyel/figyelt, az ilyesmire elköltött pénz pedig meghaladhatja a térkövekre fordított uniós forrásokat. Az idő előrehaladtával jól látható, hogy a kommunikáció bizonyos elemeinek mennyi értelme és haszna volt. Csak Szolnokon több millió forintnyi, mára értelmetlenné vált tábla díszíti a közterületeket.

Az előttünk álló bő esztendő nem lesz könnyű lányregénye a közéletünknek. Pártállástól függetlenül mégis ki kellene tűzni valami minimumot, legalább itt Szolnokon. Mondjuk azt, hogy a politikai üzeneteinkkel nem rondítunk tele minden vízszintes felületet, és nem változtatunk minden közterületet a pártharcok csataterévé.

Posh-adó? Szolnok közepén? Roth-adó? Egy idén 31 éves irodaház? Kamat-adó? A volt bank reklámja? Nyamv-adó? Tudok még nagyobb hülyeséget írni? Bízva abban, hátha más is felfigyel arra, hogy Szolnok legszebb utcáján immár hetek óta nagy gonddal árulnak egy üresen álló irodaházat. Reméljük, azért a sikerdíj majd nem marad el. Meg azt is, hogy hátha kijön abból pár méter madzag, amivel esetleg orvosolni lehetne a problémát. Vette az el- vagy ki-adó?