A kisebb gyerekek különböző tematikájú matricáskönyvekben gyűjtik kedvenc kis képeiket: állatokról, focistákról, tájakról. Sok szolnoki közlekedési táblát elnézve viszont úgy tűnik, a nagyobbak már nem kapnak ilyen gyűjtőalbumokat, pedig ők is szeretnek ragasztgatni. Lehet, hogy a táblák fel is vannak osztva, hogy tuják, melyik kié? Netán még cserélgetnek is a ragasztás előtt? Marad a gyerek, ha játszik!

Ez most egy ismétlés, hogy bemutassam: tévedtem. Két év alatt sem szakadt be az úttest a Mártírok útján, a "dohányfermentáló" közelében. A fotó ma is készülhetett volna. Két éve ugyanis csak süllyed az úttest, amire az autósokat tábla figyelmezteti, a buszon utazókat meg a jármű és a fejük bólintása. Mennyivel lennénk előbbre, ha két évvel ezelőtt kijavítják itt az utat? Lehet, ez egy kísérlet arra, hogy kiderüljön: milyen mélyre süllyedhetünk még?

Újabb remek reklám Szolnokon. Ezúttal is egy fát sikerült élettelen, bármire használható tárgynak néznie egy törekvő üzletembernek. Amit úgy tűnik, a hatóságok nem, talán csak az üzletfelek vesznek észre. Tessék mondani! A fának is tetszik majd sírkövet készíteni? Mondjuk barterba?

Friss termés egy lakatlan ház ajtajában. A reklámüzenet célba ért. Két nap múlva az utcán viszi a szél a szemetet. Nem vagyunk egyformák: kicsit nehezen viselem ezt a reklámot.