2025.11.30. (vasárnap)

Üzlettársak

Üzlettársak

Dátum:

A fiatal helyszínelő elgondolkodva a századosra nézett, majd felugrott, vette a kabátját, és kiviharzott a szobából. A százados kényelmesen feltápászkodott, az ablakhoz lépett, és mosolyogva nézte, ahogy a fiatal rendőr kiszáguld az udvarról a szolgálati autójával. Komótosan elővette a mobilját, hunyorogva keresgélt a nevek között, majd füléhez emelte a készüléket.

A fiatal helyszínelő elgondolkodva a századosra nézett, majd felugrott, vette a kabátját, és kiviharzott a szobából. A százados kényelmesen feltápászkodott, az ablakhoz lépett, és mosolyogva nézte, ahogy a fiatal rendőr kiszáguld az udvarról a szolgálati autójával. Komótosan elővette a mobilját, hunyorogva keresgélt a nevek között, majd füléhez emelte a készüléket.

– A vezérigazgató urat keresem, itt a százados – mondta hivatalos hangon, majd az ajkát rágva hallgatta a vonal túlsó végéről érkező zenét.

– Történt valami? – szólt bele egy rekedtes hang a telefonba. – Kértem, hogy csak akkor hívjon, ha valami fontos.

– Azt hiszem, ez az – kezdte a százados. – Nem hinném, hogy jó ötlet volt ráijeszteni Gulyás nővérére. Még ki se lépett a Tünde ajtaján, már hívta ezt a Laci gyereket azzal, hogy meg akarják ölni. Én megtettem, amit kértek, balesetként zártam le a Gulyás aktát, de ha így haladunk, kezdhetem magyarázni a bizonyítványomat.

– Ez a fiú, aki a Gulyás haverja volt?

– Az talán nem, csak iskolatársa, akit azonnal megtalált Gulyás nővére az eset után. Azóta pedig folyamatosan hívogatja, mert érzi, hogy valami nem volt rendben a megtollasodó öccse és a halála körül.

– Miért, nem baleset volt?

– Miért, maga szerint az volt?

– Na, idefigyeljen! Nem tudom, miről beszél, mit akar ebből kihozni… – emelte fel a hangját a vezérigazgató.

– Csak azt, hogy nem kellene kapkodni – vágott közbe a százados. – Ha pedig már hülyeségeket csinálnak az emberei, nem ártana bebiztosítani magunkat arra az esetre, ha ez a fiatal kolléga mégis előszedeti az ügyet.

– Ezt hogy érti?

– Fiatal kollégám tegnap elment a Szigonyba egy kicsit szaglászni…

– Mi a francot szaglászik ez ott – hallatszott a vezérigazgató üvöltése a telefonból, mire a százados eltartotta a fejétől a készüléket. – Százados! Százados! A rohadt életbe, mi a büdös fenéért nem válaszol?

– Mert így nem megyünk semmire – szólt bele fél perc múlva a százados. – Tettem maguknak egy szívességet, de amilyen idegesek és kapkodóak, nem sok reményt fűzök az ellentételezéshez.

– Amit megígértem, meglesz. De mit keresett egy fiatal közlekedési a Szigonyban?

– Civilben ment, mert Gulyás nővére megkérte. Ám nem ez az érdekes. Hanem az a beszélgetés, amit véletlenül kihallgatott.

– Mégpedig?

– Úgy tűnik, másoknak is tele lett a puttonyuk Gulyás Zoltánnal. Az egyik egy felbőszült apa, akinek a lányát megalázta, a másik pedig valószínűleg egy kolléganője, aki korábban gyengéd érzelmeket táplált a fiú iránt. Még nem tudom, kik ezek, de ne feledkezzünk meg róluk, ha újra elő kell venni az aktákat.

– Hívom Csabát. Ha valaki, akkor ő tudja, ki ez a kolléganő, és talán Zolika korábbi nőügyeiről is vannak információi. Persze nem szeretném, ha ez a szerencsétlen baleset, ami ugye nyilvánvalóan baleset volt, esetleg újra terítékre kerülne, de azt hiszem, közös érdekünk, hogy felkészüljünk egy kellemetlen fordulatra is. Nem igaz százados?

– Ezért hívtam vezérigazgató úr! És bocsánat, ha zavartam.

– Á, dehogy. A közös üzlet alapja a megfelelő információcsere. A legjobbakat, és hívjon azonnal, ha valamit megtud – ezzel bontotta a vonala.

A százados hosszasan nézte a néma készüléket, majd legörbülő szájjal dörmögte maga elé: Már üzlettársak is vagyunk?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Három hónap után

- Nyugodt és vidám három hónap van mögöttem, tehát gondoljátok meg, mivel indokoljátok, hogy ide rángattatok - dobta a Tisza mozi kávézójának egyik asztalára Gerzson a tárcáját, majd lendületesen letelepedett az egyik székre. - Amennyiben a Szapáry úti bankrablásról, netán a feltételezett elkövetőjéről akartok dumálni, akkor bedobok egy sört, és viszlát.

Ma is szeretik Bébét?

Ki lehetett B.B. és ki, aki annyira szerette, hogy ezt egy sárga falon, hatalmas fekete betűkkel ki is fejezte? Egyáltalán B. B. tudta, hogy neki szól az az üzenet? Vagy ma is él valahol, valaki, aki nem is sejti, hogy évtizedek óta tudjuk, hogy őt szeretik?

Lesz metró Szolnokon?

- Ványai! Tegyük fel, elhisszük, hogy a mindenki elől eltitkolt csajod hiánya, a katonai behívó és mert nem volt melód, tizenkilenc évesen hülyeségre adtad a fejed. Legyünk nagyvonalúak, vegyük be azt is, hogy egy alkoholista kéményseprő meg egy volt közgés csaj bemondása alapján kirámoltad a Szapáry úti bankfiókot. De hogyan? - Fordult osztálytársához a kissé kapatos Gerzson.

Suta kézzel az imperialisták ellen?

Reggel hétkor kellett megjelenni a Milliben. Oda, ahol pár napja még önfeledten próbálgattuk a legújabb tánclépéseket és a csajozós dumákat, azon a reggelen a szolnoki vagányok sorfala helyett unott katonák meg öntudatos munkásőrök előtt kellett bevonulnunk. A leglehangolóbb mégis annak a réme volt, hogy két vagy három évre ki vonnak bennünket a forgalomból. Hazafiság ide, férfiasság oda, a fene se akart katona lenni. Pár éve kezdtem dolgozni, jó helyem volt a szövetkezetnél, mindig volt pénzem. Csak a szórakozás és a lányok érdekeltek. Még otthon laktam, a Mártírok úti kisposta fölött.