Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.

Szeszélyes és csapadékos a június. Ezt fűkaszával és kaszát fogó emberrel se lehet bírni. Avagy tekintsük extra szolgáltatásnak, szolnoki turisztikai attrakciónak, hogy a déli városrészben embermagasságú gazdzsungelen át vezet a kerékpárút. Nem csodálkoznék, ha valamelyik bozótból Sir David Attenborough lépne ki kamerával, mert itt forgatja a legújabb, vadvilágban játszódó természetfilmjét.

A Jubileum téren álló, Szolnok alapításának 900 éves évfordulójára állított műemléken egy mai alkotó is otthagyta kézjegyét. Mire akar emlékeztetni?

A belváros egyik forgalmas pontján, a Mészáros Lőrinc utcán éktelenkedik egy ideje ez a lassan beszakadó, kilyukadó csatornafedél. Nem tudom, kinek kellene észrevennie még az előtt, hogy egy autó, vagy egy gyalogos alatt beszakadna. Kié az út? Kié a csatorna? Kié a város? Ha beszakad, kiderül.